Reloaded – Újrakezdve

Már látom, hiba volt feltételezni, hogy az előző blogom túléli a költözést – no nem a poszt-ok (vagy méginkább az adatbázis) semmisültek meg, hanem a privát szerver, ahol mindezt olvasni is lehetett volna. No jó, ezzel jár, ha az ember Európa szívét cserben hagyja, s a világ túlfelén, Új Zélandot választja hazájának. Ennyit mondjuk megért biccenthetnék, de ez így túl degradáló – fogalmazhatnék úgy is, sosem döntöttem jobban még ezidáig.

Sok mindenről fogok írni – s bár a témáimnak csupán egyike az új haza választása, azért ki fog derülni, milyen felnőtt fejjel a világ túlfelére költözni, s milyen új életet kezdeni, jószerével a semmiből.
Hadd szögezzem le mindjárt: minden különlegessége, furcsasága, idegensége ellenére (mellett) imádom ezt az országot.

Reloaded – Újrakezdve: találó ez a cím (örültem is, mint kutya a farkának) számtalan aspektusból. Újrakezdem a blogollást, újrakezdem a Subdimensiont – nyilván lesznek, akik életemnek ismerik azon szakaszát, amit a Subdimension fémjelzett -, és persze Új Zélanddal újrakezdtem az életemet is.

Úgy vélem, beköszöntőnek épp elég most ennyi, talán még a főcím alatti idézetet hadd magyarázzam meg: valójában haiku-nak készült a szösszenet (háromsoros 5-7-5 szótagszámú japán versforma), ami helyes tördelésben így néz ki:

Szél susog lágyan
Őszi levelek között, Várj
Ez csak egy mainframe.

Ihletője az IBM, akik a zSeries mainframejeik programozók közti népszerűsítésére haiku író versenyt hirdetett.

Leave a Comment

10 + one =