Újragondolva?

Hmm… Úgy tűnik, mostanában mindenről az újra kifejezés jut az eszembe.
Ellenben nem tudom nem észrevenni, hogy a Symantec revideálta nézetét – újragondolta -, s bejelentette, mégsincs több kritikus hiba a Firefoxban, mint az Internet Explorer-ben.
Maga a tény, hogy erre a következtetésre jutott, persze nem lep meg – sosem is gondoltam másképp. Tavaly őszi kijelentésük csak arra volt elég, hogy a beléjük vetett – eddig sem túlságosan nagy – bizodalmam végképp megcsappanjon. Némi értetlenkedéssel figyeltem, miért fekszik le a Symantec a Microsoftnak, különösen annak fényében találtam furcsának, hogy a Gates féle mamut biztonságtechnikai törekvései nyílt konkurenciát jelentenek nekik.
A Microsoft ugyanakkor ennél nagyobb üzleti csodákat is véghez vitt – magamban csendesen elkönyveltem hát ezt is. Most azonban úgy tűnik, homokszem került a gépezetben: a Symantec hirtelen (szolid 7 hónap elteltével) ráébredt arra, hogy rosszul hasonlította össze a két böngésző sebezhetőségét, merthogy bemondásra tette – azaz megvizsgálta hogy hány kritikus hibát jelentett be a Microsoft és mennyit a Mozilla Alapítvány. Ezen összehasonlítás alapján jelentették ki tavaly szeptemberben, hogy az IE a biztonságosabb.
Tetszik érteni ugye? Mintha az Amnesty International annak alapján rangsorolna minden évben közzétett helyzetértékelésében, hogy az egyes országok, hány, az emberi jogokat durván megsértő cselekedetükről adnak számot. Gyanítom, egy ilyen összevetésben, mind Észak Korea, mind Kína meglehetősen előkelő helyet szereznének meg.
Az eset kapcsán mindjárt két kérdés merül fel bennem:

1. Ha a Symantec – amely átfogó biztonságtechnikai vállalatként definiálja önmagát – nem veszi a fáradtságot, hogy a sajátjának mondott szakértelmet felhasználva kiderítse (vagy legalább megpróbálja kideríteni) melyik böngésző a biztonságosabb, akkor minek tesz egyáltalán közzé ezzel kapcsolatban “felmérést”? Ilyenmódon felmérni akárki tud, már ha képes összeszámolni a két nyilvánosan elérhető hibalistán található kritikus hibák számát. Az egyszerű összeadás, mint matematikai művelet, nem tartozik a legbonyolultabbak közé, joggal feltételezhetnénk, hogy nem kell Symantec-nek lenni az elvégzéséhez.

2. Mi tartott hét hónapig e tarthatatlan hülyeség felismerésében?

A biztonságtechnikai piacon a bizalom a legfontosabb talán, hogy a tisztelt vásárló elhigye: az a cég, akire adatai, informatikai rendszere biztonságát bízza, nemcsak ért a biztonsághoz, de fő szempontja ügyfelei védelme, mindenféle részrehajlás, üzleti taktikázás nélkül.
Ha a Symantecre bízom a rendszerem védelmét, azért teszem, mert megbízom a szakértelmében, és elhiszem, hogy termékeik használata biztonságot jelent, hogy felméréseik a valóságot tükrözik, javaslataikra hallgatni célszerű.
Nincs módom persze megállapítani, hogy tavalyi kijelentésük hány potenciális felhasználót tántorított el a Firefoxtól, de ha csak egyet is, az több mint megengedhető.
Miért higgye el ezekután bárki is, hogy amit beszélnek, amit felméréseikben közzétesznek, az a valóságot tükrözi, s nem valamiféle üzleti taktikázásnak az eredménye? S innen már csak egyetlen, pici és logikus ugrás: miért higgyen bárki is abban, hogy termékeik azt, úgy, és olyan szinten csinálják, ahogyan állítják?

Leave a Comment

five + 6 =