Lassan egy hete ment a polémia, amiért a most hétvégén megrendezésre kerülő Erotica Expót a vállalkozás szervezője egy a belváros szívében rendezett, meztelenkedős pornósztárokat felvonultató parádéval gondolta reklámozni. Az ötlet végül fényesen bevált.

Az történt ugyanis, hogy engedélyt kért a felvonulásra a városházától, ahol az ilyesmikkel foglalkozó ügyosztály megvizsgálta a kérelmét, és miután semmiféle törvénytelenséget nem látott az ügyben, azon melegében megadta az engedélyt. Gyanítom, ha ennyiben marad az ügy, a vállalkozó – bizonyos Steve Crow – egy kisebb vagyont költhetett volna még a reklámra, ám szerencséjére az ügyosztály vezetője elfelejtette tájékoztatni Dick Hubbard főpolgármestert.

Városunk ura a sajtóból értesült néhány nappal később, hogy Auckland belvárosában mi is készül fényes nappal. Ezen úgy felbosszantotta magát, hogy az elmúlt egy hétben szinte csak ezzel foglalkozott a média – miközben számtalanszor kifejtette, hogy Auckland városa nem támogatja az eseményt, ezért aztán nem is engedélyezte a Queen Street lezárást.
Ugyanakkor persze egy jogállamban, ahol egyetlen törvény sem tiltja, hogy félmeztelenül motorozzanak az emberek, nem tilthatta be rendezvényt, így az egyetlen eredmény, amit elért, hogy eszement közlekedési káoszt okozott. Tekintettel a média keltette felhajtásra, hatalmas tömeg gyűlt össze – valószínűleg jóval nagyobb, mintha egy kézlegyintéssel elintézte volna az ügyet -, s miután alig néhány rendőr kísérte a felvonulókat, fél egytől fél kettő gyakorlatilag megbénult a belváros.

Mellesleg maga a felvonulás nem érte meg a felhajtást: a télvégi hűvösben alig egy tucat, legjobb esetben is C kategóriásnak minősíthető erotika ipari szakmunkás volt látható, akik közül többen is jól láthatóan arra koncentráltak, hogy megússzák megfagyás nélkül az eseményt.

A hype persze engem is odacsalt – így aztán ebédidőben, ebéd helyett a Queen Streeten szorongtam – s a mobilommal rögzítettem az esemény majd 6 percnyi értékelhető részét. Visszatérvén aztán az irodába, gondoltam feltöltöm a netre, s miután elszánt Google júzer vagyok, megpróbálkoztam a Google Video szolgáltatásával.
Már értem, miért a YouTube a nyerő a Web 2 videós szegmensében. Hiába gyors és egyszerű a Google Video feltöltő processzusa (tegyük hozzá a YouTube-é sem sokkal bonyolultabb), ha a feltöltés után egy órával még mindig nem érhető el a video. Épp feldolgozás alatt áll, ami ezek után nyilván azt jelenti, hogy manuális ellenőrzésre kerül. Ebbe persze rossz belegondolni, különösen annak fényében, hogy a YouTube-on (ahová, megunván a várakozást, egy óra múltán feltöltöttem) simán, percekkel a feltöltés után megjelent.

Végezetül, de nem utolsó sorban: