Kalandvágy

Egyik – már állampolgárságot kapott – ismerősünk visszaköltözése kapcsán született vicc, ami többi-kevésbé kifejezi az aucklandi magyar társaságban uralkodó nézetet:

– Miért költözött vissza Petya Magyarországra?
– Na??
– Hát kalandvágyból…

Nem mondom, hogy az augusztusi hazalátogatásunkra kalandtúraként gondoltam eddig, és persze várom is. Jó lesz találkozni a távolban maradt szerettekkel, nosztalgiázni a barátokkal és jókat enni két álló héten át. Igazándiból egészen mostanáig nem is volt különösebben hangsúlyos, hogy mindez Magyarországon lesz – ha mindezt megkapnám Tongán, akkor csak odáig repülnék, és nem lennék bolond öt napot utazni. És igen, tudom, hogy ezt szégyenlenem illene – de nem tehetek róla, azt hiszem több évnek kell ahhoz eltelnie, hogy maga az ország fizikai valósága hiányozzon, ha ugyan… Mert a viszonyok nem fognak, abban biztos vagyok…
Mellesleg persze roppant kíváncsi vagyok, milyennek látom majd ennyi idő után Magyarországot – talán kicsit külső szemlélőként –, mennyire lesznek olyan negatív tapasztalataim, mint amiket előre jósol minden ismerősöm, akinek az elmúlt időszakban hasonló experimentumban volt része.
Nyilván jól fogom magam érzeni, ez nem is kérdés – azt, hogy örömömbe mennyi üröm vegyül, majd meglátjuk.

A kezdet mindenesetre nem túl bíztató:
Elhatároztuk ugyanis, hogy – tekintettel a családok és barátok földrajzi elhelyezkedésére – autót bérelünk. Az internet segítségével több lehetőség is ígérkezett, míg végül a Yes Autrent tűnt a legkedvezőbbnek, és a webes előrendelés is egészen megnyugtatóan professzionálisnak tűnt.
Gondoltam jó előre lefoglalom az autót – augusztus mégiscsak főszezon, nehogy késve ébredjünk. Kitöltöttem tehát a megfelelő adatokat, ráklikkeltem az Elküld feliratra, és kissé meglepődve konstatáltam, hogy értesítettek: hamarosan élő ügyintéző veszi fel velem a kapcsolatot. Gondoltam itt van vége a történetnek, arra szinte mérget vettem volna, hogy nem fognak Új Zélandon felhívni, de alábecsültem őket, mert már másnap email-t kaptam a cégtől.
A kellemes meglepetés persze csak addig tartott, amíg el nem olvastam a megrendelésem visszaigazolását. A Yes Autrent ügyintézője szerint ugyanis Augusztus 2-tól 13-ig 7 nap van, és bár még a levél aljára odamásolt eredeti megrendelésben is ott van feketén-fehéren, hogy A kategóriás (tehát a legolcsóbb, mert végletesen megfertőzött a kiwi puritánság) gépkocsit előrendeltem, a visszaigazolásban már B kategóriás Skoda Fabia szerepelt napi ezer forinttal drágábban.
No jó, gondoltam, mindenki követ el hibákat – de azért felébredt bennem az egy ideje már szunnyadó kelet-közép-európai mindenütt rosszindulatot és lehúzást orrontó gyanakvása –, ezért roppant udvariasan:

“Nagyon köszönöm válaszát, de megrendelésemben szeretnék pontosítani…”

kezdetű levélben gondoltam tisztázni az álláspontomat és kívánságaimat.
Ennek kilenc napja immár, és persze semmi válasz. (Mondjuk az is tény, hogy nem küldtem el a hitelkártya-számomat, ahogyan kérték.)
Hát mit mondjak? Egyszerre eszembe jutottak a:
– Sokkot kapsz majd, meglásd… – kezdetű élménybeszámolók, eszembe a kalandvágyas vicc; és felmerül a kérdés: most akkor nyaralni/látogatóba megyünk, vagy kalandtúrára?

8 Comments

  1. hobe

    Egyertelmuen kalandturara:-) Harom het mulva mar en is otthon leszek, szerencsere autot nem kell berelnem, de majd beszamolok a hivatal packazasairol (magyar allampolgarsag megszerzese). Elso korben kozoltek, hogy csak OFFI altal hitelesitett forditas jo, marpedig ok csak a sajat forditasukat hitelesitik, ami haromszor annyiba kerul, mint bermelyik forditoiroda..

  2. Hat errol Csanad nekem is az jut eszembe, mi fejfajast okoznak allandoan a kulfoldon elo magyarok szamara a rettenetes burokraciajukkal, pontatlansagukkal, nemtorodomsegukkel megfuszerezve egy kis lenezo, undok vigyorral a kulonbozo hivatali szervek:
    AB AEGON – soha senkinek nem ajanlom (tobbek kozott). Rendszeresen beteszik a kaput a legalapvetobb dolgoknal is, minthogy rossz szamlaszamot adnak meg, majd nekik all feljebb, hogy az osszeg nem erkezett meg. Megadnak egy 40-es szamot, amit csak es kizarolag Mo-rol lehet hivni. Se fax, se email se semmi mas, mint egy postai cim es 40-es szam. A magyar posta a masik nagyerdemu, ahol ugye az is megtortenhet, hogy kidobja az unott postas a taskajaban levo osszes levelet, dokumentumokkal utlevelekkel es minden egyebbel egyutt, hagy varja a szerencsetlenje…Otthon se volt semmi ugyeket intezni: minimum fenyegetes, ordibalas vagy siras lett a vege; de innen kintrol meg irgalmatlanabb sokszor…

    Azonkivul a csalad es a baratok latogatasa mindezt ugyis elfeledteti veled, s ha teheted ne menj ki az utcara nelkuluk :) Akkor minden vidam es szep lesz :)Mi egyelore nem tervezzuk, hogy iden haza nezzunk, talan jovore osszeszedjuk az eronket es kedvunket 😀 Kell egy kis tavolsag, hogy elvezni tudja az ember az otthonletet is :)
    Tehat kalandra fel!

  3. Ja, es meg vmi, mivel ebben a pillanatban kaptam koreai kollegamtol egy emailt, melyben a newsletter melle irt, s kuldott ki az egesz cegnek:
    “Do you smile when you meet people? Try to smile, other people would be able to get happiness from your smile.Have a good weekend. Thank you.“(in Konglish)
    Egy mosoly valoban tobbet segit, mint, ha vki azon morfondirozik, hogyan tudna masok eletet orokosen megneheziteni…

  4. Jo kis sztori. Majd szamolj be hogy sikerult az autoberles… Nekem az Aegon mellett meg az OTP a nagy kedvencem. Telefonon vagy neten gyakorlatilag semmit sem lehet elintezni…
    Nekunk itt Koreaban most nagyon jo dolgunk van mert mindenfele ugyintezest elintez helyettunk a ceg. Egyebkent mar tobb osz hajam lenne, mert az angol senkinek se az erossege itt es senki se tud semmit se megoldani egyedul. Telefonos segitseget ker mindenki allandoan barmi aprosag eseten is. Nehez lesz majd visszaszokni, hogy mindent magunk intezzunk. :-)

  5. Ellentétes folyamat bejárására készülök az elkövetkezendô idôszakban. Tehát, a bot másik végérôl látok mindent – még…

    Ha elindulsz Magyarországra, akkor azt mondod: “Haza” megyek, ha visszaérkezel és leszállsz újonnan választott országod földjére, na akkor kérdezd meg magadtól: “Haza” jöttem, vagy csak vissza..?

    Robot4-Gizike reakciója, vagy bocsánat nem-reakciója tipikus, mint tudjuk itt mindenki kurvára a legjobb mindenben, és különben is fletó-feri szavaival élve: ha nem tetszik, el lehet menni.
    Magyarország tízmillió író, szerkesztô, grafikus, marketinges, gazdasági szakember, futball szövetségi kapitány, mindent elintézô állami hivatalnok hazája. Mindent átszövô korrupt és elvtelen velejéig romlott sógor koma kapcsolatrendszerekkel.
    Csanádom, gyere haza, töltôdj fel a szeretteiddel, aztán menekülj vissza.

    Hidd el, nem kell kétszer mondani…

  6. Anonymous

    Csanád!
    Ne ess kétségbe, ha nem sikerül a rendelés; ezt Budapesten a repülőtéren is meg lehet csinálni. A Nelli is ezt csinálta; igaz ő is Fábiá-t kapott, úgy emlékszem napi négyezer forintért. (P)

  7. totasz

    Az eredeti szöveg – ami Hofi Géza szájából lett szállóige:

    A disszidens magyarok hazajönnek az ittmaradottakhoz, és kérdezik tőlük:
    – Hát ti miért maradtatok itthon, mikor jöttek az oroszok?
    – Kalandvágyból.

    Amúgy meg vedd tudomásul, hogy ez az ország, Magyarország egy olyan hely, ahol az a jelenség, hogy ha valaki rendesen megcsinálja azt, amiért a fizetését kapja – igazi csoda.
    Nekem bizonyos papírjaim egy vidéki hatóságnál kerültek kitöltésre, mert ott volt egy vizsga. Ezeket ők továbbítják a fővárosi hivatalhoz, mert ők adják át nekem az igazolást.
    A vidéki hivatal büszkén mondta a telefonba, hogy igen még náluk vannak a papírok,(több mint három hete, amúgy semmi dolguk nincs velük, csak ülnek rajta) és majd feladják postán, tértivevényesen. Elvileg 30 nap alatt kellene kiadniuk az igazolást, de ebből eddig 25 nap telt el úgy, hogy hozzá sem nyúltak semmihez.
    Egyéb kérdés ?

  8. Anonymous

    Csanád!
    Elfelejtettem, hogy Ti nem a budapesti reptéren szálltok le, így ott nem rendelhettek ( a négyezer forint azért mond valamit); a kevésbé azért így írandó.(P)

Leave a Comment

thirteen − 11 =