A Nemzeti Párt és a bevándorlás

A National Party (Nemzeti Párt – a jelenlegi legnagyobb ellenzéki erő; jobbközép, piac orientált, liberális gazdaságpolitikával) a minap közzétette a bevándorlási politikával kapcsolatos terveit.

A nyolc oldalas tervezetből kiviláglik, hogy alapvetően három területre koncentrálna a párt.

1. A magasan képzett munkaerő külföldre vándorlása.

Noha Új-Zéland bevándorlás ösztönzéséről és nagy számú bevándorlójáról híres, az már kevésbé ismert, hogy a hatalmas elvándorlás mekkora problémát okoz. A kiwi statisztikai hivatal becslése szerint közel 800 ezer új-zélandi állampolgár él a határokon kívül, csak az elmúlt egy évben 80 ezren költöztek el. 2005-ben a felsőfokú végzettségű kiwik 24.5% élt más OECD országban, ezzel pedig sikerült a kétes értékű első helyet elcsípni ebben a versenyben. A tendencia sajnos egyre erősödik.
A National egyik prioritása, hogy csökkentse az elvándorlást, illetve hazacsábítsa a külföldön élő kiwiket. (A jelenleg harmadik ciklusát töltő Labour kormány is tett erre kísérletet, leglátványosabb példája ennek, amikor az új-zélandi állampolgárság megszerzését megnehezítették: 2005 áprilisa előtt a letelepedési engedéllyel rendelkezők az első belépéstől számított három év múlva igényelhettek állampolgárságot; 2005 áprilisa után, a letelepedési engedély megkapása után 5 évvel jár csak ez a lehetőség. A szomorú statisztika alapján a próbálkozást nyugodtan minősíthetjük sikertelennek.)
A bevándorlási törvények módosítása – a hazatelepülés bürokráciájának leegyszerűsítése, a külföldi partner könnyített befogadása – persze csak az egyik eleme a probléma kezelésének, a National Party is inkább gazdasági oldalról közelíti meg a kérdést: kisebb adók, magasabb fizetések, csábítóbb karrier lehetőségek kínálásával.
Ugyanakkor, ha a probléma mélyére tekintünk, máris kirajzolódik egy másik kép, amely persze szintén nem ragyogó, de korántsem annyira sötét, mint amennyire statisztika alapján tűnne. Az elvándorlás egyik oka kétségkívül a más országokban megszerezhető többlet jövedelem, anyagilag jobban elismert karrier, ám véleményem szerint a távozók csak kisebb hányada költözik emiatt – ugyanis a nagytöbbség sosem is akart itt maradni. Az új-zélandi bevándorlási törvények köztudottan a világ legliberálisabbjai közé tartoznak, a fejlett angolszász országok közül itt a legkönnyebb letelepedni és állampolgárságot szerezni. A kiwi állampolgárság birtokában viszont kinyílik a világ: Angliától kezdve Ausztrálián át Kanadáig terjed a lehetőségek sora, ahol már nem kell megküzdeni a helyi (általában jóval szigorúbb) törvényekkel. Nagyon sokan épp ezért csupán ugródeszkának használják a Zátonyt. Ugyanez hatványozottan igaz a kiwi felsőoktatásban részt vevőkre is. Az új-zélandi egyetemek közül jó néhány kimagasló teljesítményű, ám hallgatóinak alig egyharmada kiwi illetőségű. Az elsősorban Ázsiából, Dél-Amerikából érkező fiatalok az egyetem elvégzése után csak annyi időt maradnak, amennyit feltétlenül maradniuk kell az áhított útlevél megszerzéséhez, aztán repülnek is tovább.
A bevándorlási törvények további egyszerűsítése valószínűleg nem fogja megoldani a problémát, a jövedelmek emelésére tett kísérletek talán.

A magas adóktól búcsúzz, ne a szeretteidtől.

2. A bevándorlási törvények egyszerűsítése, új vízum típusok, a bürokrácia csökkentése

A National meg van győződve róla, hogy az állam által meghatározott hiánylisták nem követik az ország gazdaságának valós igényeit. Éppen ezért az Akkreditált Munkaadói program kiszélesítésével inkább a gazdaság szereplőire bíznák, hogy a megfelelő képzettségű munkaerő kiválasztását és letelepedésük segítségét. Erre valóban szükség volna, hiszen az egyik legmulatságosabb (és persze bosszantóbb) része a munkavállalási/letelepedési procedúrának, amikor a munkaköri leírást, a munkakör megnevezését az esetleges diploma honosítását a hiányszakma-listákon felsoroltakhoz kell igazítani, hiszen, ha nem betű szerint stimmel a megnevezés, a Bevándorlási Hivatal már dobja is vissza a kérelmet.

Az bevezetni kívánt vízumtípusok:

– Időleges munkavállalói vízum: hat hónapra szóló szezonális engedély, amelyet bármely legálisan Új-Zélandon tartózkodó megkaphat, ha fel tud mutatni egy szezonális munkaajánlatot. Ez a Working Holiday valamiféle kiterjesztése lenne, ideális lesz gyümölcsszedésre vagy más mezőgazdasági munkákra, külön jó hír lehet, hogy minden olyan ország állampolgára jogosult rá, ahonnan vízum mentesen látogatható Új-Zéland, így például a magyar fiatalok előtt is megnyílik a lehetőség.

– Ezüst Páfrány vízum (Silver Fern Visa): felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára tenné lehetővé, hogy eleve álláskeresés céljából jöjjenek Új-Zélandra, emellett megengedné azt is, hogy ameddig a képzettségének megfelelő állást nem talál a bevándorlójelölt, addig bármilyen állást elvállaljon.

– Nyugdíjas vízum: magas nyugdíjjal rendelkezők számára tenné lehetővé a letelepedést (hiszen a Zátony nyugalma, természeti szépségei, és relatíve alacsony megélhetési költségei ideálisak egy nyugdíjas-paradicsom kialakítása számára). Ez a vízumtípus persze külön kitérne arra is, hogy az így letelepült idősek nem részesedhetnek semmiféle szociális juttatásból, így nem kerülnének az adófizetők pénzébe.

3. A Bevándorlási Hivatal hitelének visszaszerzése, a bevándorlási eljárások világszínvonalra fejlesztése

Az utóbbi időben kipattant pár botrány a Bevándorlási Hivatal tekintélyét igencsak megtépázta. A hivatal vezetőjéről kiderült, hogy sosem volt olyan végzettsége, mint amilyet állított, több esetben is a gyanú árnyéka vetődött rá, hogy segített bevándorlási kérdőívek kitöltésében. A botrány kapcsán megindult vizsgálatok számtalan egyéb szabálytalanságot is feltártak (és persze nem bírom ki, hogy meg ne jegyezzem: ezek főképp olyan dolgok voltak, amelyek a magyar valóságban még szemöldökráncolást sem okoznának), amelyek következtében komoly tisztogatások is voltak az elmúlt fél évben.
A National átláthatóbb, jobban ellenőrizhető munkamenetet vezetne be, egyszerre növelné a hatékonyságot és csökkentené a hivatal létszámát – de erről sok konkrétumot nem tudunk meg a tervezetből, egyértelműen ez az anyag leggyengébb, legsemmitmondóbb része.

Mindent összevéve nekem kissé felületes, bár koherens anyagnak tűnik: látszik, hogy van elképzelésük, de igazán markáns különbséget nem tudtam felfedezni a kormány terveihez képest.

12 Comments

  1. “hiszen a Zátony nyugalma, természeti szépségei, és relatíve alacsony megélhetési költségei ideálisak egy nyugdíjas paradicsom számára”

    Sok nyugdíjas paradicsom vár erre? :)

  2. Pár hónapja olvastam egy cikket ami pont azt ecsetelte statisztikai adatokkal alátámasztva, hogy az ugródeszka effekt csak mítosz, mivel a Zátonyt elhagyók közt a népességben reprezentált mennyiségük arányának megfelelő mértékben vannak csak jelen a nem Zátonyon születettek. Sajna az url-t nem találom.

  3. Ilyent én is olvastam. Konkrétan Ausztráliába megy a kiwik 90%-a, ahol simán ugyanolyan háttérrel indulnak, mintha született osszik lennének.

    Az ezüst pálmát asszem nem várom meg.

  4. En ugy tudtam, hogy az allampolgarsag megszerzesehez szukseges evek 2005-ben nottek 3-rol 5-re. Neked honnan jon az okossag? Ez nekem az utlevelet jelentheti es akkor amikor legkozelebb Bangkokbol jovok visszafele a kocsog kinai hataror nem fog drogcsempesznek nezni.

  5. Anonymous

    Szia Csanad! A posztod kapcsan nem tudok nem emlekezni, hogy legutobbi valasztaskor, 2005-ben, az utobbi idoben eleg sokat latott Winston Peters mifele bevandorlasi politikat hirdetett (http://www.nzfirst.org.nz/content/display_item.php?t=1&i=2041). Aztan, hogy-hogy nem, kulugyminiszter lett. Erdekes modon ezidoben, 2005 aprilisaban valtozott meg az a szabalyozas/torveny (?) amit Te is emlitesz a posztodban, vagyis a 3 evrol 5 evre emelt korlat, hogyha valaki allampolgarsagert folyamodik (http://www.dia.govt.nz/diawebsite.nsf/wpg_URL/Services-Citizenship-General-Requirements-for-a-Grant-of-New-Zealand-Citizenship?OpenDocument). Kivancsi vagyok, hogy a jelenlegi valasztasi kampanyban melyik part milyen szerepet szan a bevandorloknak. A te posztodbol most mar a National iranyat sejteni lehet.

    Udvozollek
    dani

  6. Anonymous

    Nah, mialatt irtam, Tibor is posztolt egyet. Orulok, Tibor, hogy te is 2005-re emlekszel.
    dani

  7. Igazatok van: egyre többet hibázom. Egyszerűen csak így emlékeztem, ráadásul annyira biztos voltam benne, hogy le sem ellenőriztem. Már ki is javítottam.

    Mellesleg nem Winston Peters volt, akinek néhány éve kiesett a szájából, hogy az “ember színe fehér”? Kerestem az ezzel kapcsolatos botrányt, de most nem találom…

  8. Anonymous

    Szia Csanad! Ebben a pillanatban nem tudom, hogy ki mondhatta amit idezel (“az ember szine feher”)… viszont lenne egy nagyon off-topic kerdesem. Neked nincsen az a benyomasod, folteve ha olvasod a magyar hiroldalakat is, hogy mostanaban aranytalanul (ertsd a meretehez kepest) tobb hir jelenik meg otthon Uj-Zelandrol, mint mondjuk a kozel haromszor nepesebb Burkina Fasorol?

    Udv
    dani

  9. Dani: nekem is ez a szubjektív érzésem, de nem vagyok benne biztos, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy jobban odafigyelek az új-zélandi hírekre.

    Azt viszont valóban egyre több helyről hallom, hogy Új-Zéland divatba jött.
    Érdekes lenne utána járni, hogy miért. Nyilván szerepe van ebben a Gyűrűk Urának is, de talán vannak más okai is.
    2005-ben még alig találtam Új-Zélanddal foglalkozó magyar oldalakat, most meg közel 1 milliót találatot ad a Google.

  10. hobe

    “felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára tenné lehetővé, hogy eleve álláskeresés céljából jöjjenek Új-Zélandra”

    Hmm, azert egy kulturantropologia-magyar szakost megneznek, amint allast keresgel..

  11. Anonymous

    Szia Csanad! Valoszinuleg igazad van: 1) jobban fokuszalunk ezekre a hirekre, es 2) valoban kuriozumma valhatott Uj-Zeland. Korabban nekem az volt az elmeletem, hogy van valami “kulfoldi tudosito” itt, aki mondjuk ir rovidebb cikkeket a hir-portaloknak. Persze ez csak teoria.

    Legyen kellemes vasarnap estetek!
    Udv
    dani

  12. Jobb lett a google indexelese. :)

Leave a Comment

14 − four =