A városod egyetlen szóval

Mankánál találtam egy érdekes bejegyzést, amelyben Elizabeth Gilbert Eat, Pray, Love c. könyvének első fejezetében egy jópofa teóriára bukkan:

“Mindenesetre az első fejezetnél még kitartóan olvastam, ott írt arról a teóriájáról, hogy minden várost le lehet írni egyetlen szóval, amivel a városlakók maguk is azonosulnak. Szerinte New York szava az “achieve”, egy ige, elérni vmit, megvalósítani, érvényesülni. Rómának ezzel szemben a “szex” a meghatározója (és EG azért érzi magát nem odatartozónak, mert ő nem szexel….).”

A gondolati játékot tovább folytatja, de hogy ő mit gondol Pécsről, Budapestről és Montrealról, azt inkább olvassátok el nála.

Auckland hivatalosan a City of Sails (a Vitorlázás Városa), legalábbis ez a felirat fogad hazafelé jövet a repülőtérről, és a legtöbb turisztikai kiadvány is ezzel a titulussal ruházza fel. És valóban, lehet (sőt kell is) vitorlázni, Auckland tele van jachtkikötőkkel, de a saját udvaron tartott kisebb hajók is gyakoriak, amelyeket aztán a kiwik trailerrel vontatnak egy-egy szebb napon valamelyik beachhez.
Nekem Aucklandhez az “élni” ige társul. Mert vannak nagyobb, szebb, elegánsabb, nyüzsgőbb-pezsgőbb városok, de olyannal, ahol ennyire, teljes erőből élni lehessen még nem találkoztam. Aucklandben minden az életről szól: az emberek nyugodt kedvessége és udvariassága, a gyönyörű környezet nyugalma, de még a New York paródia szerű felhőkarcolókkal teleszórt pezsgő éjszakai élete is. Aucklandben minden megtalálható egy kicsit és ez a minden a sokféleséggel párosul: mintha teremtői a világ minden rendű és rangú elvárásának meg akartak volna felelni. Barbequezni szeretsz a tengerparton? Netán kávézók teraszán üldögélni és barátságos idegenekkel csevegni? Kocsmáról-kocsmára járni és mocsokrészeg fiatalokat bámulni az éjszakában, ahogyan alig felöltözve, hordákban vihorásznak? Esetleg a galériák vonzanak, vagy megnéznéd az Operaház fantomjának eredetijét? Auckland minderről szól, és még sokkal többről: magáról az élhető életről, persze a maga kissé provinciális, mérsékelt, de roppant szórakoztató és szerethető módján.

Ti mit gondoltok, mi a városotok szava?

8 Comments

  1. Seoul neve: Soul of Asia, az orszag szlogenje pedig the Land of Morning Calm. Mind a kettot talalonak tartom. A varos a reggeli orakban meglepoen nyugodt es almos (szo szerint) es egyertelmuen ejszaka el, de akkor nagyon!
    Vhogy ugy elem meg en is, hogy a hihetetlen nyuzsges es dinamizmus ellenere, amit a varos magaban hordoz, megis tele van `nyugalom szigetekkel`, ha az ember kicsit el akar menekulni a varosi zaj elol. Ezeket leginkabb a hegyek jelentik, de jelentheti egy-egy `kora` reggeli beszelgetes egy meg ebredezo, kellemes kavezoban es meg szamos mas helyszinen is…

  2. Budapestre, ha lehet két szóban is jellemezni, azt mondanám: “elvesztegetett lehetőségek”.

    Mindenben látszik a potenciál, az érték: még ott van az épületekben, az utcákban, a gazdaságban, a kultúrában, az emberekben, a hangulatban. Látod, hogy milyen lehetne. És látod, hogy nem az.

  3. Bray, IE: valaha viktoriánus nyaralóhely volt (Irish Brighton), még Angliából is divat volt átjönni “nyaralni” és sétálgatni a promenádon… itt van a legjobb kocsma az országban… most pedig legtöbbször a Shabby Victorian Charm jelzővel illetik. Úgyhogy az “elvesztett báj” névvel illetném.

  4. totasz

    Kolleganőm, aki pár évet Aucklandban dolgozott a cégnél, mondta, hogy a város a lakosság számára vetített vízi járművek számában világelső.

    Budapest egy szóban pedig : csörtető…

    (próbál haladni, de eközben legalább ugyanannyi kárt okoz magának, hetvenkedő, de sokszor minden alap nélkül, átgázol más érdekeken, legtöbbször a sajátján is)

  5. Milánó: divat, bár szerintem az “üzlet” jobban kifejezi a város tempóját és stílusát.

  6. Anonymous

    Eger: döglött

  7. Szeged: dzsentri

  8. Anonymous

    Dunaújváros : a kommunizmus utolsó még élő bástyája

Leave a Comment

eight − 6 =