All posts in “Új-Zéland”

Kiwi dolgozók nem szeretnének több bevándorlót

Ez sajnos nem jó hír, ugyanakkor meg kell osztanom. Nem akarom persze túldimenzionálni a hírt, mindenesetre intő jel, amit érdemes észben tartani.

Egy ki tudja milyen metodológiával és mennyire reprezentatív felmérés szerint, a kiwi munkavállalók közel negyven százaléka nem szeretne több bevándorlót látni a munkahelyén.

Új-Zéland mindig is bevándorló barát volt, meg merem kockáztatni, hogy a gazdaság egyszerűen összeroppanna bevándorlók nélkül – különösen ha figyelembe vesszük a képzett munkaerő csúcsokat döntögető elvándorlását Ausztráliába.
Én személyesen sosem tapasztaltam, hogy a legkisebb hátrányom származna abból, hogy bevándorló vagyok – sem munkavállalás szempontjából, sem a magánéletemben. A hét év alatt egyetlen egyszer, egy részeg szólt rám egy kis üzletben, hogy beszéljek angolul, ha már ebben az országban vagyok – épp egy másik magyarral tanakodtunk, hogy milyen sört kellene venni, amikor ez az incidens megtörtént, de az ominózus mondatot nem követte inzultus.

Ugyanakkor nehéz volna nem érzékelni, hogy egyre erősödik bizonyos türelmetlenség az új bevándorlók – különösen az ázsiaiak – irányába, a világgazdasági válság és az azt követő bizonytalanság nem tett jót Új-Zéland nyitottságának sem. Ráadásul úgy tűnik, hogy a kormány is érzékeli a hangulat változását: nemcsak szigorítottak a bevándorlási szabályokon, és gyakorlatilag lehetetlenné tették a bevándorlók szülőinek importálását (június 1-től a szülőknek is IELTS teszttel kell bizonyítaniuk a nyelvtudásukat – általában ez már deal breaker – illetve mindenféle szigorú financiális feltételeknek is eleget kell tenniük), de a meglévő szabályokat is sokkal keményebben tartatják be. Az elmúlt hetekben több rémtörténetet is halottam mindenféle bevándorlási ügynök ismerőseimen keresztül repülőtérről visszafordított “turisták”-ról, meg hogy következetesen “limited” turista vízumokat osztogatnak, amit kizárja, hogy a birtokosa később megváltoztassa a státusát.

Szeretném ugyanakkor hangsúlyozni, hogy egyelőre legalábbis, én a mindennapokban semmiféle jelét nem tapasztalom bevándorló ellenességnek – mégsem örülök, amikor ilyen hírekbe botlok.

Kiwi workers say ‘no’ to more migrants

No, ki akar a Hyundai New Zealand munkatársa lenni?

Front End Developer
Our company is growing – we have gained market share when our competitors are shrinking. Hyundai is now a dominant force in the automotive market, both globally and locally. Hyundai New Zealand is a star player in the overall Hyundai Global distributor network with significant and consistent year on year growth. Our sales in the passenger vehicle market have grown dramatically over the last four years – we’re the fifth biggest car manufacturer in the world! We will be bringing new world-class products into New Zealand that will shape the market for years to come. As a finalist in the 2010 “JRA best workplaces in New Zealand”, our focus on attracting and developing the best people is vital to our success. The search is on to find an exceptional player to fulfil the role of Front End Developer in our IT Team – and what a team it is! This company is one which looks to continuous improvement and which thrives on automation and system development. As a well-established company, we offer a great working environment where you will be encouraged to develop, both personally and professionally, with regular training courses to help you excel in your role. Hours are regular, corporate clothing is available and hard work is rewarded. You will be based at Hyundai NZ’s Head Office in Mt Wellington, your salary will be dependent on experience and there are excellent career opportunities and a challenge each and every day!
This is an important role requiring an experienced Front End developer for a 12 month project. Your experience over the last 4-5 years will include Front End development, including work on large scale web application development. Your role will include involvement / responsibility in:
  • Assisting in the ongoing development of our Extranet and communication with external sites
  • Further development of HMNZ Extranet Sales/Service/Parts features
  • Assisting in the development of the MyHyundai website
  • Assisting in the development of the Extranet
  • Further improving the usability of the Extranet
  • Various company reporting as required from time to time
  • Ensuring that reports are completed on a timely and accurate basis
Essential skills include but are not limited to:
  • 4-5 years commercial Front End web development experience
  • Excellent HTML and CSS skills
  • Cross Browser HTML/CSS debugging and development skills
  • Solid Javascript including jQuery and AJAX
  • Willingness to contribute to UI design
  • Ability to convert a graphic design into well structed code
  • Experience with version control (svn)
Experience with the following skills would be an advantage:
  • Graphical design/web design
  • Experience using PHP
  • UX experience (user testing, interaction design)
  • Scripted UI testing
  • Experience with HTML 5
  • Mobile UI development
We will need to view actual examples of your work. Please list some of the sites you have worked on (or provide a portfolio) when sending us your CV.
The successful candidate will be incredibly well organised, focussed, innovative, up to date in their thinking and will contribute to outcomes. They will be quality focused, a self-starter, with great communications skills, have good attention to detail and work well in team environments.
If you are organised, affable, effective and capable, and want to be part of an upbeat, energetic and winning team, then please send your CV with a covering letter, telling us why you are the ideal candidate to [email protected] Applications must be in before close of business 18 June 2011. No agencies please.

Holiday 2010-11

Way to Milford Sound (South Island – Fiordland)

Milford Sound (South Island – Fiordland)

Hole in the Rock (North Island – Bay of Islands)

Te Puia (North Island – Rotorua)

Queenstown by sunset (South Island – Queenstown)

Queenstown (South Island – Queenstown)

MeiMei (South Island – Christchurch)

MeiMei and Adrian, my nephew

The whole family at Christmas day (North Island – Auckland)

Bevándorlási szabályok – aktualitások

Bevándorlásról úgyis régen esett szó, és őszintén szólva nem is akartam többet a szabályokról írni, márcsak azért sem, mert a saját példám rég elavult már, az új szabályozással pedig nemigen vagyok képben. MartinIsti viszont nagyon is képben van, és írt egy egészen kiváló összefoglalót, ami pompásan és precízen eligazít a bevándorlás procedúrájában. Most érkezetteknek, vagy jönni készülőknek kötelező: Skilled Migrant PR–egy tájékoztató margójáról.

Talán annyi hozzáfűzni valóm lenne, hogy az általa megjelölt 12-24 hónapnál mostanában jóval rövidebb idő szokott lenni az átfutás, nemcsak Christchurchben, de még itt Aucklandben is láttunk három hónapos (EOI beadástól kézhez-kapásig) sikersztorikat.

Itt a tavasz, de most nem erről írok

Mindenféle fontos és érdekes dolgok történtek az elmúlt hetekben, többek között hosszan és részletesen kellene írnom, hogy miképpen alakult meg az Auckland Super City, ami nem más, mint az eddigi négy saját önkormányzattal rendelkező város összevonása (kapaszkodóképpen: mint annak idején 1873-ban Buda és Pest és Óbuda összeolvadása). Az új metropolisz (felénk csak szupercity-nek becézgetik) első önkormányzati választását tartották az elmúlt héten (hetekben), ez önmagában is megérne egy kifejtős beszámolót: hogy miképpen kaptam postán meg a szavazólapot, hogy miképpen kellett postán visszajuttatni a szavazatot, hogy igen, volt is ennek kapcsán némi cirkusz, mert Dél-Auckland egyes sűrűbben lakott negyedeiben némely baloldali aktivista megpróbálta egy kicsit saját szája íze szerint befolyásolni az eredményeket. Aztán belemehetnénk abba is, hogy eltérően a magyar viszonyoktól, a helyi politikában nem jelennek meg az országos pártok: sem a National, sem a Labour vagy az Act nem állít jelöltet; sem képviselőknek, sem polgármesternek, és emiatt napokig kellett különböző weboldalakon és szóróanyagokon felelhető programokat bújnom, amíg nagyjából képbe kerültem: ki kicsoda és mit akar (még a főpolgármester jelöltek esetében volt a legegyszerűbb a dolgom, ott elég nyilvánvaló volt, hogy John Banks a jobb-közép irányvonalat képviselő, és a National Party hallgatólagos támogatását élvezi, míg Len Brown a baloldal, így a Labour jelöltje).
A választás egyébként szokatlanul alacsony részvétel mellett zajlott alig haladta meg az 50%-ot , a főpolgármesteri címet végül Manukau (Dél-Auckland) volt polgármestere, a baloldali irányultságú Len Brown nyerte, egy pici baloldali többségű képviselő-testület élén. Ez minden bizonnyal a helyi adók emelésével jár majd (sóhaj), bár ha az ígéretek valóra vállnak és itt elsősorban a tömegközlekedésre gondolok: vonat(hév) közlekedés 5-7 éven belül a központi városrészben, új vonal a repülőtérig 10 éven belül, és újabb átkelő, plusz vonat(hév) a North Shore-ra (nekem ez lenne a leglényegesebb) 15 éven belül akkor nem bánom a többlet adót.
Sajnos Auckland területe túl nagy (két Budapestnyi) míg lakossága túl kicsi (1.4 millió) ahhoz, hogy igazán hatékony és gazdaságos tömegközlekedése lehessen.
Azután írnom kellene Paul Henryről is, aki kiwi televíziózás fenegyereke, amolyan Fábri-Fiderikusz összegyúrva, csak persze sokkal okosabb és veszélyesebb, no meg persze, sokkal bunkóbb is ne féljünk a szavaktól. A helyi, állami csatorna botrányhőse volt, arról híres, hogy a legártatlanabb helyzetekből is sikerült zaftos perpatvart összehoznia, ami persze jót tett a nézettségnek, de most túllőtt a célon. A legutóbb ugyanis gyors egymásután seggfejezett egyet egy indiai potentátot véletlenül Dikshit névvel vert meg a sors, a mi Henrynk persze nem állhatta meg, hogy le ne csapja a labdát. Ezt még el lehetett volna vinni szárazon, ám pár héttel később a miniszterelnökkel készített egy interjút, ahol sikerült feltennie azt a mérsékelten ízléses kérdést, hogy vajon a következő kormányzónak vajon igazi új-zélandit választ-e, olyat, aki úgy néz ki, és úgy is beszél, mint egy igazi kiwi. A kérdés pikantériája, hogy a mostani kormányzónk Sir Anand Satyanand indiai származású ugyanis, még a szülei vándoroltak be Fiji-ről, ő azonban már itt született, nevelkedett, járt egyetemre, és egyáltalán: itt futotta be jogászi karrierjét. Ez a kérdés tehát nem egyszerűen politikailag inkorrekt volt, hanem teljességgel értelmetlen és elfogadhatatlan egy olyan országban, ahol a lakók egyharmada első generációs bevándorló. Lett is sürgés-forgás, a fél ország Paul Henry fejét követelte (megjegyzem szerintem joggal), a TVNZ egy darabig próbálta menteni amibe kis híján belebukott először a csatorna szóvivője (megjegyzem szerintem méginkább joggal), mert sikerült az amúgy is nyíltan rosszízű, rasszista megjegyzést tovább súlyosbítania azzal, hogy megjegyezte, Paul Henry csak azt mondta ki, amit a kiwik nagytöbbsége gondol , de azután az indiai kormány hivatalos jegyzékben követelt bocsánatkérést, és így, hogy az ügy politikai skandalummá dagadt, a TVNZ sem tehetett mást, mint hogy elfogadja a műsorvezető lemondását.
Szóval történnek mindenfélék, amiről lehetne és kellene is írni, de éppen paracetamoltól zümmög a fejem, mert a múlt héten beszerzett sárga-láz* után, a hétvégén valahogy megfáznom is sikerült, és az otthon maradás luxusát most még véletlenül sem engedhetem meg, tekintve, hogy szerdán esedékes a negyedéves teljesítmény-értékelésem.

* yellow-fever. A másodlagos értelmezését tessék figyelembe venni.

Új-Zéland türannosza

Tegnap a kiwi parlament egyhangúan megszavazta a Canterbury Földrengés Utáni Újjáépítés Törvényét: a kormánypárti képviselőkön kívül a teljes ellenzék is támogatta a nemzeti összefogás jegyében.
Gerry Brownlee-t nevezték ki az újjáépítés miniszterének, a költségeket közel 4 milliárd (640 milliárd forint) dollárra becsülik, de közben kiszámolták, hogy az újjáépítés 0.5% fogja növelni a GDP-t a következő évben.
Jó érzés volt látni, hogy működő demokráciában miképp zár össze a politikai elit, teszi félre a nézeteltéréseit és koncentrál arra, ami igazán fontos: Új-Zéland eddigi legdrágább környezeti katasztrófája okozta kár helyreállítására.

Mondom, jó ezt látni, meg kíváncsi is voltam, hogy miféle törvényt hoztak, ami önmagában garancia arra hogy flottul menjen az újjáépítés és a törvény olvasása közben teljesen elhűltem.
Tegnap este, Új-Zéland államformája időlegesen diktatúrára változott.
Komolyan, mint annak idején a Római Birodalomban, amikor vészhelyzet idején diktátort választott a szenátus.
Nyilván a gyakorlati megvalósítás más lesz, de a törvény szövege szerint, formálisan Gerry Brownlee az új türannoszunk, aki kevés kivételtől eltekintve bármit megtehet, és nemcsak a Parlamentnek, de a kormánynak sem tartozik elszámolással.
Az új törvény, ha betűi szerint értelmezzük, többek között az alábbiakat teszi lehetővé neki:

  • betiltsa a szakszervezeteket,
  • bárkit megfoszthat az állampolgárságától. Mi több, bárkinek állampolgárságot adhat,
  • legálissá teheti például a gyilkosságot, erőszakot vagy korrupciót,
  • felrúghatja a Treaty-t és megsemmisítheti a Waitangi Szövetség eredményeit,
  • legalizálhatja a kínvallatást vagy a foglyokon végzett orvosi kísérleteket

Ha nem nyúl a választási törvényhez vagy az alkotmányt helyettesítő Bill of Rights-hoz, elméletileg mindenhez joga van 2012 április 1.-ig. Persze ezt a határidőt is könnyedén eltörölheti, hiszen nem akadályozhatja meg benne semmi.
Biztos vagyok benne, és gondolom mindenki más is biztos benne, hogy Brownlee semmi ilyesmit nem fog csinálni, de mégiscsak döbbenetes volt olvasni, hogy az összes demokratikus garanciát miképp írta felül a parlament szükséghelyzetben.

Ténylegesen szükséges volt ekkora hatalmat koncentrálni egy cél érdekében? Talán. Az biztos: a bürokrácia nem fogja akadályozni Christchurch renoválását.