All posts in “Bevándorlás”

Moralizálok

Figyelmeztetés! Ez egy kevés információt tartalmazó, konklúzió nélküli morális nyavalygás. Ha nem olvasod el, nem veszítesz vele semmit.

Bevallom őszintén, meglehetősen ambivalensek az érzéseim, amikor azzal keresnek meg, hogy segítsek valamilyen formában menedékjogot kérni.
Egyfelől értem, hogy Magyarországon nem jó romának lenni, hogy igenis lehet alapja annak, hogy valakinek nemcsak hátránya származik a származásából, de az életét is féltenie kell. Nem teoretikusan, hanem tényleg, igazándiból. Ezt a helyzetet egyébként csak elképzelni tudom, rendesen bele- meg átélni nem: még nem éltem életveszélyben semmiféle okból. Elképzelni azonban el tudom, és nagyon pocséknak képzelem.
Azt azonban igazán át tudom élni és érezni, milyen az, amikor valaki egy jobb világot szán magának és a leszármazottainak – nem véletlenül csomagoltam kilenc éve.
Szóval van egy elesett, kiszolgáltatott, ténylegesen veszélyeztetett csoport, akinek egyszerre csak elémpattan egy tagja, hogy segítsek. Nem kér sokat, csak információt. Van-e magyarul tudó, magyar származású ügyvéd, akihez fordulhatna? Van-e rá mód, ha leszáll a reptéren azonnal menedékjogot kérni?
Nem örülök neki. Nincs magyar ügyvéd – mondom. Ez persze nem igaz. Illetve igaz azon a módon, hogy én nem ismerek egyetlen magyar származású új-zélandi ügyvédet sem, de attól még könnyen lehet, hogy létezik.
Ember a bajban, és én mégis vonakodom. Hol az emberségem? Miután kurtán furcsán leráztam az első körben, elszégyelltem magam – és bizonyos értelemben ez a szégyenkezés íratja velem ezt a bejegyzést is.
Sosem gondoltam magam rasszistának, felháborít és undorít, amikor a többségi társadalom egy kisebbséget bármilyen formában megkülönböztet, elnyom vagy veszélyeztet.
Mégsem tudok nem előítéletesen – vagy utóítéletesen – gondolkodni. Megmérgezett a középkelet-európai mentalitás, hiába futottam messzire, utolért nagyapám szörnyű átka*.

– Miért éppen Új-Zéland? – dörömböl bennem a kérdés.
Annyi helyre lehet menni Európában, ahol nem masíroznak az utcán, ahol senkit sem bántanak csak azért mert roma. Ahová nem menekülni kell, hanem utazni.
Nyilvánvalónak tűnik a válasz: mert a menekült státusz privilégiumokkal, segéllyel jár. Amíg a menekültstátusz elbírálására vár valaki, addig lakhatási támogatást, nyelvtanulási támogatást és valami pénzbeli juttatást is kap a delikvens és persze munkavállalási engedélyt.
Miért nem Angliába, vagy Németországba költözik, ha fél?
Szóval nincsenek kétségeim: a segély miatt jönne éppen ide, és felrémlik, hogy Kanada éppen most szigorít, hát szinte kézenfekvő, az érintettek megpróbálnak új célországot találni.
Igazam van?
Hiszen az elmúlt években azzal volt tele a magyar sajtó, hogy a ravasz romák miként árasztották el Kanadát, hogy kihasználják a nagyvonalú szociális rendszerét.

Persze amikor eldöntöttem, hogy kivándorlok (sokkal, de sokkal kevésbé súlyos indokok miatt), akkor én is Új-Zélandot választottam, nem Európát. Nekem miért lehetett, ha most ezt kérem számon másokon? Akárhogy forgatom, nincs igazság.
És mégis, annak ellenére, hogy halmozódnak bennem a morális kétségek, nem akarom, hogy Új-Zéland roma menekült célország legyen. Azt sem akarom, hogy az adómat roma menekültekre költsék – ezt persze még tudom menteni azzal, hogy nem szeretném, ha az adómat bármiféle menekültre költenék –, de főleg nem szeretném, ha a roma menekültekkel együtt megjelennének a tipikus “okosságok” és a Kanadában kifejlesztett emberkereskedelmes bűnözés.
Elmesélek most két történetet. Az egyik sok éves már, valamiért nem írtam meg a blogon, pedig ide kívánkozott volna. A másik jóval rövidebb és sokkal frissebb.

Azt hiszem második éve voltam itt, kezdtem megismerni a helyi magyar közösséget, és az éppen akkor virágkorát élő blogom bizonyos ismertséget biztosított. Egyszercsak felhívott egy ismeretlen magyar férfi, hogy olvassa a blogomat, gratulál meg minden és szívesen megismerkedne velem közelebbről. Akkoriban minden ilyen kérésnek szívesen eleget tettem: úgy éreztem, hogy az a szívélyes fogadtatás és segítség, amit az itteni magyaroktól kaptam, arra obligál, hogy mindenkinek válogatás nélkül viszonozzam.
Nem emlékszem már a nevére sajnos, de nem is lényeges talán. Egyszer találkoztunk és párszor beszéltünk telefonon. Mint kiderült romaként élettársával menekültstátuszért folyamodott, és az ügyének elbírálására vár. Az állam fizette nekik az angol nyelviskolát – de nem jártak el, mert ők már öregek a tanuláshoz –, fizette nekik a lakbért, kaptak valami heti pénzt mindketten és kaptak munkavállalási engedélyt. De nem helyezkedtek el dolgozni. Sőt. Amikor újdonsült ismerősöm megtudta, hogy én rendes, hivatalos munkahellyel rendelkezem, ahol heti negyven órát fizetésért dolgozom, akkor éppen csak le nem hülyézett. Bizonyos lenézéssel a hangjában biztosított róla, hogy majd kitanít, hiszen lehet ezt sokkal okosabban is. Mert a ha összeadom a segélyeket, amiket kaphatnék menekültként, és mellette egy héten párszor elmegyek feketén dolgozni, ahogy ő is teszi, akkor igen kényelmesen életre tehetek szert. Ne aggódjak, mondta, hogy nem vagyok roma. Itt fogalmuk sincs ezeknek, hogy egy romának hogy kéne kinéznie, elég ha csak mondom, hogy roma vagyok, és kitalálok hozzá történeteket, hogy Magyarországon milyen hátrányos megkülönböztetés ért emiatt.
A kioktatása után megszakítottam vele a kapcsolatot, és évekkel később, véletlenül tudtam meg, hogy elutasították a kérvényét és kitoloncolták az országból.

Ezért írom tehát, hogy nemcsak előítélet, de bizonyos rossz tapasztalatok beszélnek belőlem. Ez persze még mindig nem menti, hogy általánosítok.
Mindenesetre ez az egész morális nyavalygás és önismereti túra főleg azért kapott ekkora hangsúlyt, mert ráébredtem arra, hogy ugyan a saját előítéletességemmel is harcolhatok, még fontosabb, hogy mit tanítok Lilynek.

Eljöttek látogatóba a nagynénémék, itt töltik az egész nyarat. Ők az itt lakó unokatestvérem szülei (anyám húga), úgyhogy a szabadságom alatt egy csomót voltunk együtt.
A Hamiltoni Botanikus Kertben voltunk (mindenkinek ajánlom a felkeresését), és valahogy szóba kerültek a cigányok. Gréti, a kis unokahúgom (hat éves), megkérdezte, hogy kik azok a cigányok. Itt született, ugyan hibátlanul beszél magyarul, de a magyar valóságról fogalma sincs. Szóval kérdezett, és három felnőtt állt körülötte.
– Azok ilyen rossz emberek – válaszolta a nagynéném, aki egyébként egy tündéri, aranyos teremtés, de azért csak a nagyapám lánya. Miután nem volt sem túl hangsúlyos, sem elég hangos a válasza, az unokahúgom is lehajolt a kislányához, hogy megmagyarázza:
– Tudod, mindenféle fajta ember van – mondta. – Vannak például a kínaiak, meg a magyarok, meg az indiaiak, vagy a maorik. Na, hát a cigányok is csak így, ilyen fajta emberek. Leginkább az indiaiakra hasonlítanak.

Amikor végighallgattam az unokatestvérem magyarázatát, akkor picit elszégyelltem magam, mert nem voltam benne biztos, hogy ott, az adott pillanatban én tudtam volna-e ilyen minden előítélettől mentes magyarázatot adni. Mindenesetre ott és akkor megfogadtam, hogy nagyon oda fogok figyelni, miként válaszolok majd Lily kérdéseire.

Ahogy az elején jeleztem: tanulság nincs.
A roma jóember nyilván ide fog repülni, függetlenül attól, hogy nem kapott tőlem információt magyar ügyvédről. Szinte bizonyos vagyok benne, hogy a menekült kérelmét el fogják utasítani, ahogyan elutasították már Kanadában is (mint megtudtam tőle).

Az egész leginkább arról szól nekem, hogy jobb embernek képzeltem magam, mint amilyen vagyok – és ezzel ideje szembenézni.

* Nagyapám (anyai ágon) egy kifejezetten rigorózus, erdélyi református teológus volt, akitől sajnos nem állt távol az előítéletesség. Elég példának felhozni, hogy a saját lánya sem tudja, hogy beszélt-e románul, mert ha tudott is, nem volt hajlandó használni, és inkább tolmácsot hozatott.

Figyelmeztetés bevándorlást tervezőknek

Ez most egy nagyon rövid, de nagyon komolynak szánt figyelmeztetés. Az elmúlt hónapokban többször is hallottam, hogy a Bevándorlási Hivatal bekeményített, és már a belépéskor is olyan szigorúságot tanúsított, amire az elmúlt tíz évben nem volt példa: reptérről visszafordított utasok, korlátozott (nem megváltoztatható) turista vízumok kiadásáról szóltak a hírek.
Pénteken azonban ismét az Instant Immigration szokásos rendszergazdai tevékenységét láttam el, ahol azt mondják, úgy tűnik, a Bevándorlási Hivatal kifejezetten rászállt a kelet-Európából érkezőkre, több bolgár és ukrán ügyfelük is bajba került, úgy hogy közben a magasan képzett, kifejezetten kívánatos bevándorlók kategóriájába tartoznak, úgy is, hogy minden vitán felül álló, jóhírű cégektől volt érvényes munka ajánlatuk. Minden esetben abba kötöttek bele, hogy a határon még turistának jelentkeztek – de nyilván már akkor tudták, hogy munkát akarnak vállalni, ergo hazudtak. Volt amelyiküket azóta már deportáltak, volt akiknek csak simán megtagadták az amúgy teljesen rendben lévő munkavállalási kérelmét.
Magyar áldozatról még nem érkezett ilyen konkrét hír, de az Instant Immigration szerint példátlan, ami folyik és úgy tűnik, hogy kifejezetten a kelet-Európaikat célozza. Hajnalka esetleg megoszthatná velünk, ha vannak tapasztalatai a közelmúltból.
Javaslom tehát mindenkinek, hogy többször is gondolja át, mielőtt az utazás mellett dönt és mindenképpen vegye fel a kapcsolatot bevándorlási szakértővel.

Kiwi dolgozók nem szeretnének több bevándorlót

Ez sajnos nem jó hír, ugyanakkor meg kell osztanom. Nem akarom persze túldimenzionálni a hírt, mindenesetre intő jel, amit érdemes észben tartani.

Egy ki tudja milyen metodológiával és mennyire reprezentatív felmérés szerint, a kiwi munkavállalók közel negyven százaléka nem szeretne több bevándorlót látni a munkahelyén.

Új-Zéland mindig is bevándorló barát volt, meg merem kockáztatni, hogy a gazdaság egyszerűen összeroppanna bevándorlók nélkül – különösen ha figyelembe vesszük a képzett munkaerő csúcsokat döntögető elvándorlását Ausztráliába.
Én személyesen sosem tapasztaltam, hogy a legkisebb hátrányom származna abból, hogy bevándorló vagyok – sem munkavállalás szempontjából, sem a magánéletemben. A hét év alatt egyetlen egyszer, egy részeg szólt rám egy kis üzletben, hogy beszéljek angolul, ha már ebben az országban vagyok – épp egy másik magyarral tanakodtunk, hogy milyen sört kellene venni, amikor ez az incidens megtörtént, de az ominózus mondatot nem követte inzultus.

Ugyanakkor nehéz volna nem érzékelni, hogy egyre erősödik bizonyos türelmetlenség az új bevándorlók – különösen az ázsiaiak – irányába, a világgazdasági válság és az azt követő bizonytalanság nem tett jót Új-Zéland nyitottságának sem. Ráadásul úgy tűnik, hogy a kormány is érzékeli a hangulat változását: nemcsak szigorítottak a bevándorlási szabályokon, és gyakorlatilag lehetetlenné tették a bevándorlók szülőinek importálását (június 1-től a szülőknek is IELTS teszttel kell bizonyítaniuk a nyelvtudásukat – általában ez már deal breaker – illetve mindenféle szigorú financiális feltételeknek is eleget kell tenniük), de a meglévő szabályokat is sokkal keményebben tartatják be. Az elmúlt hetekben több rémtörténetet is halottam mindenféle bevándorlási ügynök ismerőseimen keresztül repülőtérről visszafordított “turisták”-ról, meg hogy következetesen “limited” turista vízumokat osztogatnak, amit kizárja, hogy a birtokosa később megváltoztassa a státusát.

Szeretném ugyanakkor hangsúlyozni, hogy egyelőre legalábbis, én a mindennapokban semmiféle jelét nem tapasztalom bevándorló ellenességnek – mégsem örülök, amikor ilyen hírekbe botlok.

Kiwi workers say ‘no’ to more migrants

Bevándorlási szabályok – aktualitások

Bevándorlásról úgyis régen esett szó, és őszintén szólva nem is akartam többet a szabályokról írni, márcsak azért sem, mert a saját példám rég elavult már, az új szabályozással pedig nemigen vagyok képben. MartinIsti viszont nagyon is képben van, és írt egy egészen kiváló összefoglalót, ami pompásan és precízen eligazít a bevándorlás procedúrájában. Most érkezetteknek, vagy jönni készülőknek kötelező: Skilled Migrant PR–egy tájékoztató margójáról.

Talán annyi hozzáfűzni valóm lenne, hogy az általa megjelölt 12-24 hónapnál mostanában jóval rövidebb idő szokott lenni az átfutás, nemcsak Christchurchben, de még itt Aucklandben is láttunk három hónapos (EOI beadástól kézhez-kapásig) sikersztorikat.

Új-zélandi bevándorlás for dummies

Figyelmeztetés: Ez a bejegyzés nem neked szól, ha:
– kínai nagyszüleid már az első világháború előtt új-zélandi bevándorlóként megszerezték az új-zélandi állampolgárságot, de aztán kiváló helyzetfelismerő és jövőbelátó képességről tanúbizonyságot téve visszatértek a Mennyei Birodalomba;
– a szűk családod nagyobb része már új-zélandi állampolgár vagy legalább letelepedési engedéllyel (permanent residency) rendelkezik;
– ha világhírű művész vagy sportoló vagy;
– kizárólagosan rendelkezel jónéhány millió dollár felett;
– a Csendes-óceán bizonyos szigetein születtél és az anyanyelved a polinéz egy változata;
– ausztrál állampolgár vagy;
– esetleg sosem érdekelt Új-Zéland, sem turizmus, sem munkavállalás, sem letelepedés szempontjából; magadban mormogva erős esküvéssel fogadod, hogy soha nem is fog. (Ez esetben bizonyára véletlenül kerültél ide, ezért én kérek elnézést.)

Figyelmeztetés 2.: ez a bejegyzés erőteljesen egyszerűsít, az úgynevezett közérthető stílusban íródott. Ennek megfelelően egy csomó finomságát, apró nüanszát és kivételét nem tárgyalja a témának. Ennek a bejegyzésnek SEMMILYEN körülmények között nem célja, hogy:
– megspórold a bevándorlási ügynökkel való konzultációt;
– megspórold a Bevándorlási Hivatal által biztosított információk: a, felkutatását; b, elolvasását; c, értelmezését;
– megspórold a függelékben szereplő ajánlott irodalomként feltüntetett online források rendszeres olvasását, illetve értelmezését.

Ennek a bejegyzésnek a kizárólagos célja, hogy megadja azt az alapismeretet, aminek birtokában esélyed mutatkozik arra, hogy:
– ne ringasd hamis illúziókba magad;
– ne vesztegesd el az életed, minden eddig megszerzett vagyonod, valamint a jövődet;
– ne kergess az őrületbe kérdéseiddel bevándorlási ügynököket;
– ne kergess az őrületbe tetszőleges, Új-Zélandon már letelepedett, dolgozó vagy huzamosabb ideje tartózkodó, segítőkésznek tűnő magyar honfitársakat.

Figyelmeztetés 3.: Való igaz, hogy minden eset egyedi (egyedi háttér, egyedi lehetőségek, egyedi képességek, sors, szerencse, stb.) és hogy ez a bejegyzés a Figyelmeztetés 2.-ben foglaltak szerint erősen egyszerűsít, valamint bevallottan nem tárgyal minden szóba jöhető lehetőséget. Mindezek ellenére jelen bejegyzés egyik legfontosabb alaptézise: RÁD IS VONATKOZIK. (Nemcsak egyes neked tetsző, véletlenszerűen kiragadott momentuma, hanem az egész.) Még abban az esetben is, ha úgy gondolod, hogy nyomós okod van feltételezni, hogy ez rád nem vonatkozik, fogadd el alapvetésnek, hogy RÁD IS VONATKOZIK. Ezzel sok – a Figyelmeztetés 2.-ben megfogalmazott – kényelmetlenségtől megkímélheted magadat, illetve a későbbiek során csak kellemes meglepetés érhet.

Alapfogalmak:

Vízum: közkeletű hiedelem, hogy Új-Zéland turista célú felkereséséhez nem kell vízum (un. vízummentesen látogatható ország.) Ez nem igaz. Annyi a valóságtartalma, hogy nem kell előzetesen, a beutazás megkezdése előtt, az ország hivatalos képviseletétől engedélyt (vízumot) kérni. Az Európai Unió tagállamaiban belül magyar állampolgár valóban vízummentesen közlekedhet, a két dolog azonban nem ugyanaz.
Új-Zéland határára (pl. repülőtér) való érkezéskor, optimális esetben egy rövid kérdezősködés után, mintegy automatikusan turista vízumot pecsételnek az útlevélbe, azonban: a határőrnek illetve a Bevándorlási Hivatal munkatársának minden indoklás nélkül is jogában áll a belépést (turista vízumot) megtagadni, illetve a turista vízumot bizonyos megkötésekkel és korlátozásokkal megadni (általában: előre megszabva, hogy a vízum nem hosszabbítható meg, illetve a vízum birtokosa semmilyen körülmények között nem folyamodhat turista státuszának megváltoztatásáért.)

a vízumok következő fajtáit különböztethetjük meg:

Turista vízum: tipikusan az országba való belépéskor adják, leggyakrabban három hónapos időtartamra. A turista vízumot két alkalommal (megfelelő követelmények teljesítése esetén, pl. a tartózkodáshoz szükséges, fejenként és havonta minimum 1000 dolláros anyagi fedezet felmutatása mellett) lehet meghosszabbítani, alkalmanként három-három hónappal. Turistaként – nyomós indok híján – összesen kilenc hónapot lehet egyhuzamban Új-Zélandon tölteni.
A turista vízum nem jogosít:
– semmiféle munkavállalásra;
– semmiféle nappali tagozatos felnőttképzésen való részvételre.

Munkavállalói vízum (Munkavállalási engedély): Work permit/Work visa – Az egyszeri bevándorlójelölt szent grálja. Új-Zélandon – állampolgársággal vagy letelepedési engedéllyel nem rendelkező magyar állampolgár – csak munkavállalási engedély birtokában vállalhat munkát. A munkavállalási engedélyt az Új-Zélandi Bevándorlási Hivatal (New Zealand Immigration Services, NZIS) állítja ki, fizikai manifesztuma az útlevélbe ragasztott egész oldalas, hologrammal ellátott matrica, amely tartalmazza az érvényesség lejártát, illetve, hogy a munkavállaló hol (melyik cégnek) jogosult dolgozni. A munkavállalási engedély elbírálásának ideje néhány naptól néhány hónapig tart, a körülményektől függően – az elsődleges kérelmező beadványát általában két-három hét alatt elbírálják. A munkavállalási engedélynek tipikusan két formája létezik:

Zárt, céghez kötött engedély, amely az érvényesség időtartama alatt csak és kizárólag a munka-ajánlatot(Job Offer) tett cég számára engedélyezi a munkát. Ha a munkavállaló másik cégnél kíván dolgozni, akkor újabb munkavállalási engedélyért kell folyamodnia.
Nyitott munkavállalási engedély, amely az érvényesség időtartama alatt tetszőleges munkavállalást lehetővé tesz. A birtokosának nem kell új engedélyért folyamodnia, ha másik munkáltatónál kíván dolgozni. Nyitott munkavállalási engedélyt párkapcsolatra hivatkozva lehet igényelni, abban az esetben, ha a partnerünknek van munkavállalási engedélye, letelepedési engedélye vagy állampolgár.

A munkavállalási engedély megszerzésének feltételei, zárt munkavállalási engedély kapcsán:
– Szükséges egy munkáltató cég, aki alkalmazni kíván, erről hivatalos munka-ajánlatot (Job Offer) állít ki, tudja igazolni, hogy a pozíciót nyilvánosan hirdette, meg tudja indokolni, hogy miért éppen a jelöltet választotta;
– A munkáltató cég munkaszerződést ír alá a jelölttel;
– A jelölt referenciákkal illetve okirattal tudja igazolni, hogy a pozíció betöltéséhez szükséges végzettséggel és/vagy szakmai gyakorlattal rendelkezik;
– Erkölcsi bizonyítvány (Police certificate), az összes olyan országból, ahol a jelölt az elmúlt öt évben életvitelszerűen tartózkodott;
– Teljes-körű orvosi kivizsgálás zárójelentése (Medical Report), amely igazolja, hogy a jelölt egészséges (bizonyos betegségek, sőt az elhízottság is kizáró ok lehet);
– Amennyiben a betölteni kívánt állás nem szerepel a Hiányszakmák listáján, további követelmény, (a bejegyzés írásának időpontjában), hogy a munkáltató legalább évi bruttó 55.000 dollár fizetést ajánljon. Hiányszakma betöltése esetében nincs ilyen fizetési megkötés, de a Bevándorlási Hivatal a gyanúsan alacsony fizetési ajánlatokat kiemelt ellenőrzésnek veti alá, adott esetben a munkavállalási engedélyt megtagadja.

Nyílt munkavállalási engedély (Open Work Permit) megszerzésének feltételei:
– Legalább egy éves partnerkapcsolat igazolása valakivel, aki legálisan dolgozhat Új-Zélandon. Alapesetben a zárt munkavállalási engedélyért folyamodó partnereként igényelheti a jelölt – a két kérelmet akár egyszerre is be lehet nyújtani. Értelemszerűen, ha a Bevándorlási Hivatal megtagadja a zárt engedély kiadását, úgy meg fogja a tagadni a nyílt engedélyt is.
– A partnerkapcsolat bizonyítására alkalmas többek között: közös lakcím, közös bankszámla, közös fotók, ismerősök és a családok hitelesített nyilatkozatai. (Házassági anyakönyvi kivonat illetve közös gyerek kifejezett előny.);
– Erkölcsi bizonyítvány (Police certificate), az összes olyan országból, ahol a jelölt az elmúlt öt évben életvitelszerűen tartózkodott;
– Teljes-körű orvosi kivizsgálás zárójelentése (Medical Report), amely igazolja, hogy a jelölt egészséges (bizonyos betegségek, sőt az elhízottság is kizáró ok lehet).

A munkavállalási engedély (Work Permit) jogosít munkára, azonban az ország elhagyásakor érvényét veszíti. Ennek elkerülésére az un. munkavállalói vízum (Work Visa) szolgál, amely lehetővé teszi, hogy az ország elhagyása után, a visszatéréskor ne kelljen újabb engedélyért folyamodni. A Work Visa érvényessége megegyezik a Work Permit érvényességével. A Két dolog nem ugyanaz. Olyan van, hogy rendelkezel munkavállalási engedéllyel, de nincs munkavállalói vízumod, ennek ellentéte nem fordulhat elő. Érvényes munkavállalási engedély birtokában – külön díj megfizetése ellenében – lehet igényelni a munkavállalói vízumot, ennek elbírálása és megadása automatikus folyamat, leggyakrabban egy hét alatt megtörténik, és az útlevélen kívül semmi sem kell hozzá.

Tanuló vízum/Tanuló engedély (Student Permit/Student Visa): szándékosan nem térek a nagykorúságukat még be nem töltött gyerekek helyzetére; kizárólag a bevándorlást segítő felnőttképzés érintem felületesen. Ebbe a kategóriába is két esetet sorolok önkényesen, az angol nyelvtanulást illetve a későbbi letelepedést megkönnyítő hiányszakmát oktató és elismert végzett adó iskolákat.
Lehetőség van legálisan Új-Zélandon tartózkodni tanulás céljából, amelynek a következőek az előnyei:
– a tanuló engedély birtokában a tanulónak engedélyezett, hogy egy héten annyi órát dolgozzon, ahány órát tanul (tipikusan 15-20 óra hetente);
– a tanuló engedély birtokosának partnere nyílt munkavállalási engedélyért folyamodhat (lásd feljebb);
– egyes iskolák elvégzése után a tanuló automatikusan nyílt munkavállalási engedélyt kaphat egy bizonyos időre;
– a letelepedési engedély kérvényezésekor a hiányszakmás képesítés és ennek elismertetése nem probléma;
– munkakereséskor/vállaláskor az új-zélandi képesítés kifejezett előny.

Figyelem: Hiányszakmás képesítést adó iskola elvégzése nem jelent automatikus letelepedési engedélyt(Permanent Residency).

A tanuló engedély megszerzésének feltételei elsősorban anyagi természetűek, az engedélyért folyamodónak igazolnia kell, hogy:
– az iskolába felvették, a tandíjat kifizette;
– megfelelő anyagi fedezet áll rendelkezésére (kilenc hónapnál rövidebb tartamú iskola esetében havi $1000, ennél hosszabb esetében évi $10.000), hogy a tanulmányai végzésének idejére megélhetése biztosítva legyen (Az iskola mellett majd dolgozom, és ebből tartom fent magam, nem fogadható el a Bevándorlási Hivatal szerint);
– két évet meghaladó tartózkodás esetén szükséges az erkölcsi bizonyítvány és teljes-körű orvosi kivizsgálás zárójelentése (lásd munkavállalási engedélynél leírtak);
– rendelkezik megfelelő szállással.

Az iskolák tandíja évi 6-8000 ezer dollárnál kezdődik, a határ a csillagos ég.

Vállalkozói vízum: feltételezi, hogy van százezer dollárnál jelentősen több befektetni való vagyonod, és nemcsak elgondolásod, de kész üzleti terved is.

Letelepedési engedély (Permanent Resident Permit/Returning Resident Visa): Új-Zéland bevándorló barát ország, bevándorlási törvényei és szabályai a képzett munkaerőt preferálják; rendszere pont alapú. Egy sajátos pontrendszer alapján, különböző dolgokért lehet pontokat kapni, ezek főképp az alábbiak:
– az igazolható(!) és elismert(!) végzettség/képzettség;
– igazolható(!) munkatapasztalat;
– jártasság hiányszakmában;
– érvényes új-zélandi munkáltatói ajánlat (Job Offer) vagy munkahely;
– kor;
– a partner igazolható(!) és elismert(!) végzettsége/képzettsége.

Általánosságban elmondható, hogy az új-zélandi munkahellyel rendelkezők számára elegendő 100 pont felmutatása (ebből 50 pont önmagában a munkahely után jár), míg helyi állással még nem rendelkezők számára 140 pont a kívánatos.
Letelepedési engedélyért lehet folyamodni Magyarországról is, nem szükséges hozzá Új-Zélandon tartózkodni. A letelepedési engedély kérelmének elbírálása minden megadott információ alapos ellenőrzésével jár, az elbírálás időtartama a kérelem beadásának helyétől függően 3 hónaptól akár két évig is tarthat.

A pontrendszerben nyerhető pontokra való jogosultság igazolásán túl, az alábbiakra van szükség a letelepedési engedély megszerzéséhez:

– Erkölcsi bizonyítvány (Police certificate), az összes olyan országból, ahol a jelölt az elmúlt öt évben életvitelszerűen tartózkodott;
– Teljes-körű orvosi kivizsgálás zárójelentése (Medical Report), amely igazolja, hogy a jelölt egészséges (bizonyos betegségek, sőt az elhízottság is kizáró ok lehet);
– a megfelelő angol nyelvtudást igazoló (minimum) IELTS 6.5 pontos nyelvvizsga.

Párok(családok) esetében elég, ha az un. Elsődleges Jelentkező (Principal Applicant) rendelkezik a megfelelő mennyiségű ponttal, partnere (és esetleges gyermekeik) is megkapja(ák) a letelepedési engedélyt, ha a jelentkezés sikeresen végződött.
A letelepedési engedély gyakorlatilag ugyanolyan jogokat biztosít, mint az állampolgárság, az alábbi kitételekkel:

– az első két évben évente minimum 180 napot kell életvitelszerűen Új-Zélandon tölteni;
– az első két évben nem jár semmiféle szociális segély;
– nem jár új-zélandi útlevél.

Állampolgárság: állampolgárságért a letelepedési engedély megkapásától számított 5 év múlva lehet folyamodni. A procedúra – az igény bejelentésétől számítva – hat hónap-egy évet vesz igénybe. Automatikusan állampolgár lesz ugyanakkor az az Új-Zélandon született gyermek is, akinek legalább egyik szülője állampolgár vagy letelepedési engedéllyel rendelkezik.

Szószedet:

Hiányszakmák (Skill Shortage List): egészen magáért beszélő elnevezés, de azért érdemes körbejárni. Ezek azok a szakmák, amelynek művelőiből kevesebb akad, mint amennyire szüksége lenne az új-zélandi gazdaságnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy azon szakmák esetében, amelyek nincsenek rajta ezen a listán, van elég helyi szakember is. Ezt tessék alaposan átgondolni és levonni a következtetéseket.
Itt tudod megnézni a hiányszakmák listáját: Azonnali Hiányszakmák Listája, Hosszútávon Hiányszakmák Listája.

Túltartózkodás (Overstay): a vízumban meghatározott időn túl Új-Zélandon tartózkodni illegális. Amennyiben lebuksz (és hidd el, csak idő kérdése), azonnal kitoloncolnak, és még arra sem kapsz időt, hogy összecsomagolj. A lebukást követően fogva tartanak és az első repülőre felültetnek, ami Magyarországra tart.

Feketemunka: előfordulhat, hogy valaki egy későbbi munkaajánlattal kecsegetetve, vagy azt állítva, hogy az egész nem is lényeges – feketén ajánl munkát. Ezt a törvény szigorúan bünteti: a rajtacsípett bevándorlót azonnal kitoloncolják, a céget/vállalkozót megbüntetik esetleg börtönbe csukják. Ha egyszer feketén kezdtél el dolgozni, biztos lehetsz benne, hogy:
– a minimálbérnél is kevesebb pénzt fogsz kapni;
– sosem fogsz munkaajánlatot kapni;
– és ha valaha kiderül a dolog, akkor a munkáltatód rád keni az egészet, arra hivatkozva, hogy te azt állítottad, hogy jogosult vagy a munkára.

Összefoglalás:

1. Turistaként kilenc hónapot tartózkodhatsz Új-Zélandon, nem vagy jogosult munkát vállalni vagy nappali tagozaton tanulni.
2. Tanuló vízummal tanulhatsz és dolgozhatsz is legálisan, ez azonban jelentős költségeket jelent.
3. Munkavállalási engedélyt akkor kaphatsz, ha találsz egy megfelelő munkaadót, aki munkát ajánl és ez a munka hiányszakmához kötődik vagy legalább évi bruttó 55.000 dolláros fizetéssel jár.
4. Letelepedési engedélyt akkor kaphatsz, ha pontrendszerben összegyűjtöttél minimum száz pontot és van új-zélandi, hiányszakmás munkahelyed vagy összegyűjtöttél 140 pontot, bárhol is élj.
5. Állampolgárságot akkor kaphatsz, ha már legalább öt éve rendelkezel letelepedési engedéllyel.

A bevándorlás anyagi vonzatai tekintetében kötelező olvasmány Imma posztulátuma. A munkavállalási esélyeid tekintetében kötelező olvasmány Rita posztulátuma és az azt környező szövegtest illetve hozzászólások.

Mielőtt mást kérdeznél, végy elő egy papírt és válaszold meg a következő kérdéseket:

– Tudsz beszélni angolul? (Ismered-e a nyelvet és nem félsz-e használni?)
– Van megfelelő anyagi fedezeted?
– Van megfelelő és igazolható végzettséged?
– Van megfelelő és igazolható/ellenőrizhető szakmai gyakorlatod?
– A végzettséged/képzettséged Hiányszakmának számít?
– Egészséges vagy?
– Van erkölcsi bizonyítványod?

Végezetül a néhány nemrégiben felvetődött kérdés:

Lehet-e úgy munkavállalási engedélyt(Work Permit) szerezni, hogy nincs munkaajánlatod?
– Csak úgy, ha a partnered jogosult Új-Zélandon dolgozni.

Lehet-e egyből állampolgárságért folyamodni?
– Nem.

Alapíthatsz-e céget turistaként és ez segít-e a letelepedsében.
– Igen, alapíthatsz. Ha azonban turistaként alapítottál céget, abban nem dolgozhatsz (nem adhatsz ki magadnak munkaajánlatot), a munkavállalási engedély/letelepedési engedély megszerzésének feltételei továbbra is a már tárgyaltaknak megfelelően alakulnak.
– Ha van 100+ ezer dollárod és megvalósítható üzleti terved, akkor Vállalkozói vízummal tudsz vállalkozni, dolgozni és ez később hozzájárulhat a letelepedési engedély megszerzéséhez.

Te már új-zélandi lakos/állampolgár vagy. Miért nem alapítasz céget, az adna nekem munkaajánlatot én meg nem lennék hálátlan.
– Sok oka van annak, hogy ezt nem tesszük. A legeklatánsabb – értsd, nem azért telepedtünk le Új-Zélandon, hogy törvényszegőként, ügyeskedőként ápoljuk a magyar hagyományokat – okon kívül a Bevándorlási Hivatal ellenőrzi a munkaajánlatot adó céget. Ha ez egy pár hetes/hónapos vállalkozás, amelyet 100 dollár alaptőkével hoztak létre és nincs bevétele illetve ténylegesen ellenőrizhető üzleti tevékenysége, akkor nemcsak hogy nem kapod meg a munkavállalási engedélyt és kipenderítenek téged az országból, de a segítőkész cégvezetőt is megbüntetik. Én még a te kedvedért sem kockáztatom, hogy egy mérsékelt állagú börtöncellában kössek igazán közeli ismeretséget az kiwi gangek tagjaival.

Függelék:

Kötelező olvasmányok:

Új-zélandi Bevándorlási Hivatal
Vezsenyi Hajnalka bevándorlási ügynök
Magyarok.co.nz közösségi portál
Immacolata blogja
Pappito blogja

Akinek még az idén lejár az útlevele

Szentirmay Klára levelét teszem közzé:

Tisztelt Honfitárs!

Kérem, amennyiben még az idén lejár a magyar útlevele, sürgősen hívja fel az illetékes tiszteletbeli konzulját. Amennyiben Őt nem éri el, hívjon engemet pénteken 10:00 óra után a 04-9737507 számon.

Megkérném, amennyiben esetleg barátait is érintheti, szóljon nekik – hátha nem szerepelnek az emaillistán.

Az illetékes tiszteletbeli konzulok elérhetősége:

Szabó Miklós, a Waikato és északra fekvő területre felelős
tel:+64 9 376-3609, e-mail: [email protected]

Szentirmay Klara, a Waikato-tól délre fekvő területre, valamint Nelson és északra fekvő területre felelős
tel: +64 4 973 7507, e-mail: [email protected]

Kollár Judit, a Nelson-tól délre fekvő területre felelős
tel:+64 3 355-3231 or +64 21 614-426, e-mail: [email protected]