Délután, munka után Warkworthbe mentünk.
Warkworth kisváros – hivatalosan még Auckland közigazgatási része, de nekünk majd 70 kilométer és egy óra az út.
Zsu és Greg laknak ott, a házuk és a telek csodálatos – azt különösen szeretem, hogy a szomszéd házak még csak nem is látszanak.
Zsu és Greg szombaton esküsznek örök hűséget egymásnak, Kriszti lesz Zsu tanuja és koszorúslánya is egyben: ma az esküvő főpróbájára mentünk.
Az odavezető út lenyűgöző környezetben vezet, ma mindezt olyan átható mézillat kísérte, amit még sosem éreztem eddig: tömény, sűrű, húsz kilométeren át tartó.
Visszafelé a szűk Wyllies Roadon traktor jött szembe, vezetője vidám cowboy-kalapos fiatalember, a traktor után fogva utánfutóban két farmerlány. Mosolyogva integettek, ahogyan elhajtottunk egymás mellett.
Nehezen megfogalmazható, hogy miért dobott ez fel ennyire.
Idill a mindenapokban.
Globetrotter
Igen, hat jol esne vmi hasonlo elmeny most nekunk is itt a hidegben. Addig is azzal ‘melegitjuk’ gondolatainkat, hogy mar a juniusi-tengerpartos-palmafas-nyaralast tervezgetjuk 🙂
Nektek meg tovabbi szep uj-zelandi nyarat!