Tinédzser korom óta dohányoztam – egyetlen rövidebb periódust leszámítva – változó intenzitással ugyan, de többnyire dobozban kellett mérni a napi adagomat. Többször nekifogtam már a leszokásnak az utóbbi években: pár nap után mindig feladtam. Eddig.
Takapunára költözésünkkor elhatároztam, hogy most aztán végképp. Ma van a 20.-dik napja, hogy nem dohányzom.
Kimásoltam néhány különböző internetes forrásból, mit írnak a nikotin elvonás tüneteiről.
“A dohányzás megvonási tünetei különbözőek lehetnek, ezek közé tartoznak a gyakori éjszakai felébredések, a szédülés. Általában két héten belül a koncentrálóképesség csökkenése, négy héten belül ingerlékenység, agresszió, nyugtalanság és depresszió, két-három hónap múlva pedig az étvágy jelentős növekedése és kínzó éhségérzet a jellemző.
A súlygyarapodással mindenkinek számolnia kell, aki le akar szokni a dohányzásról, de ez átlagosan csak 3-4 kilogram pluszt jelent. Ez semmiképpen ne legyen elriasztó adat, hiszen a tüdő funkciók javulása miatt a mozgás könnyebben megy majd, és a 3-4 kg könnyen ledolgozható vagy enyhe kalória megszorítással leadható.”
* * *
“A dohány bármilyen formában történő élvezete hozzászokással jár. A legtöbb esetben tolerancia alakul ki a nikotinnal szemben, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a dohányosnak egyre nagyobb mennyiségre lesz szüksége a kívánt hatás eléréséhez.
Ha a dohányzást abbahagyják, változó erősségű elvonási tünetek jelentkeznek. A tünetek rendszerint 5-7 nap alatt mérséklődnek, de néha hetekig is eltarthatnak. A testi tünetek többnyire a testhőmérséklet, a szívfrekvencia, az emésztés, az izomtónus és az étvágy változásaiból állnak, melyekhez pszichés tünetek – ingerlékenység, szorongás, alvászavar, fejfájás, fáradékonyság, hányinger és a dohány utáni vágyakozás – társulnak. A dohány utáni vágy hosszú ideig megmaradhat. A korábbi dohányosok 20%-ánál időnként még a dohányzás abbahagyása után 5 évvel is fellobbanhat.”
* * *
“A fizikai függőség meglétét is sokan kimutatták: a leszokni kívánók zöménél elvonási tünetek lépnek fel (üresség-érzés, nyugtalanság, ingerlékenység, depresszió, levertség, evéskényszer); ahogy az agyban csökken a nikotin mennyisége, úgy nő a dohányosban a hiányérzet, a vágyakozás az újabb adag után. Gyakran úgy érzi, a drog nélkül nem is tud normálisan funkcionálni. A legtöbben csak azért gyújtanak rá a következő cigarettára, hogy megszüntessék a nikotinhiányból fakadó elvonási tüneteket. Paradox módon maga a cigaretta okozza azokat a tüneteket, amelyeket megszüntet. Az elvonási tünetek kb. három hétig tartanak, ezután már csak a pszichikai függőséggel kell számolni (ez azonban hosszú hónapokig, sőt, évekig elhúzódhat).”
Hát ez van: koncentrálóképesség csökkenése, nyugtalanság és depresszió, szorongás, alvászavar, üresség-érzés, levertség.
Hogy őszinte legyek pokolian érzem magam. Minden szóba jöhető forrás tanulmányozása – valamint leszokott dohányosok kikérdezése – után arra jutottam, hogy még legalább egy hét – tíz nap, amíg a nehezén túljutok.
Utána ismét lesz blog.
Addig viszont szépen csendben agonizálok.