Month: September 2007
Jut eszembe: ma megkezdődött a 2007-es Rugby Világbajnokság Franciaországban. Szegény franciák mindjárt a nyitómérkőzésen ki is kaptak Argentínától. Ahogy a csoportbeosztásokat nézem, az All Blacks-nek sima útja lesz a döntőig.
Kezdődjék tehát a hype:
Az egy hetes ajándéknyaralás helyszínéül a Cook-szigeteket – azon belül is a főszigetet: Rarotongát – választottuk. Mint már írtam, a cégem nagyvonalúsága a párokra is kiterjedt, így négyesben (Annamari – See, Kriszti – Én) utazunk hamarost (ma este), s én ismét átlépem a dátumvonalat, tehát ma reggel negyed hétre érkezünk meg.
A Cook-szigetek egyébként Tahiti és a Fiji között található a Csendes Óceánon, a legegyszerűbb Hawait megkeresni és tükrözni az egyenlítő mentén.
A 15 kisebb-nagyobb vulkanikus sziget összesen 240 négyzetkilométerén kicsit kevesebb, mint 20 ezren élnek, de van olyan sziget – az északi Suwarrow – ahol mindösszesen négyen. A lakosság nagyrészt maori egy kevés európaival (kiwivel) körítve. A Cook-szigetek Új Zélandhoz tartozik, kiwi dollár a fizetőeszköz, de van saját Telecomja és mobilszolgáltatása…
Legnagyobb meglepetésemre nemcsak a turizmus virágzik, de komoly export tevénységet folytatnak, elsősorban igazgyönggyel, kagylóval valamint zöldséggel-gyümölccsel látják el Óceániát.
Az információink alapján a cook-szigeteki népek roppant vallásosak – például csak azok az üzletek vannak nyitva vasárnap, amelyeket a Hetedik Nap Adventistái üzemeltetnek (ők ugye szombatonként járnak templomba) és külön felhívják a turisták figyelmét, hogy a nudizmus, monokinizés tilos, sőt, a beacheken kívül sehol sem nézik jó szemmel a mindössze fürdőruhát viselő idegeneket.
Végre igazi nyaralásban lesz részem – szó, mi szó: a magyar út minden volt csak pihentető nem. Fényképezőgépet viszünk, mához egy hétre fotókkal tarkított beszámolóval jelentkezem ismét.
Noha még messze nincs kész, de azért már használható állapotban van – Tamással (szintén magyarkiwi) egy Új Zélanddal kapcsolatos közösségi portál létrehozásán ügyködünk.
Meg kell mondanom, hogy a magyarok.co.nz eddigi eredményeiért legfőképp és mindenek előtt Tamást illeti az elismerés.
Javaslom nézegessétek, használjátok – idővel egyre többet tud majd, addig is: főleg nektek készül, úgyhogy minden javaslatot, ötletet vagy éppen kritikai észrevételt szívesen látunk.
Jövő héten – szombaton – kezdődik a rugbyvilágbajnokság Franciaországban. Az általam ismeretlen márkájú skót whisky reklámja nemcsak szellemes, de időszerű is emiatt, ugyanakkor gyanítom, a valódi gyepen a szoknyaemelgetés ezúttal kevés lesz a skótok győzelméhez.
Megjártam Magyarországot.
Kalandtúra volt, minden szempontból. És persze roppant jó volt találkozni a családdal és a barátokkal. Tényleg, ilyenkor érzi ember, hogy mennyit is számítanak az emberi kötődései.
Sok tapasztaláson mentem keresztül, és még sok megjegyzésem lenne (lesz) az úttal kapcsolatban – ez azonban csak egy pici, nyúlfarknyi bejegyzés, hogy életjelet adjak magamról.
Közben ugyanis az történt, hogy a céges ajándék nyaralás a Cook-Szigeteken egy héttel előrekerült – szeptember nyolcadikán, pont egy hét múlva indulunk –, ami persze azt is jelenti, hogy az aktuális projektünk leadási határideje is ennyivel megrövidült, így azután jószerével a megérkezésem másnapja óta éjjel-nappal…
Hála a magyar konyhának, meg az elmúlt évek aktív és elszánt magammal nemtörődésének az itthoni tükörből egy rémalak bámult vissza rám, így nekiálltam az Újjászületés TervTM végrehajtásának, amiben egyformán szerepet kap a fizikai aktivitás és Atkins professzor diétája. Mostanra ölni tudnék egy falat kenyérért, viszont a részletektől megkíméllek titeket, a Subdimensionből nem csinálok sem diétás, sem fitnessbolgot.
Végezetül hadd köszönjem mindenkinek, aki eljött velünk találkozni a Teliholdhoz. Igazán kellemes meglepetés volt, hogy ennyien megtiszteltetek – és jól eset egy valódit beszélgetni mindannyiótokkal.
