Újabb vállalkozó kedvű hazánkfia készül a nagy útra. Ráadásul a legkevésbé szerencsés időben, amikor a szokásosnál is több nehézséggel kell majd szembenéznie.
Én persze továbbra is azt javasolnám, várjanak inkább egy évet – ennek ellenére drukkolok és ismeretlenül is várjuk őket.
Egy pár hete új bevándorló blog született, érdemes lesz figyelemmel kísérni: mindenki sorsa, lehetősége kicsit más, minél több felől lehet látni ugyanazt az utat, annál könnyebb felkészülni rá.
Ajánlom tehát figyelmetekbe, Martinisti blogját.
csalavolgy
Nagyon jó a blog és, igaz személyesen nem ismerem a “Fickót”, de jó fej az biztos!!!!!
HH
MartinIsti
Szia Csanád,
köszönöm a szíves fogadtatást és hogy ajánlottad a blogomat!
Egyik kedves középiskolai tanáromnak köszönhetően (gépírás tanított nékem a drága) sűrűn születnek új – hol értelmes, hol kicsit gyagyás – hozzászólások, de azért remélem hogy a lehetséges sorstársak új infókhoz is juthatnak belőle. (A kutyások mondjuk biztosan ;-))
Egyszóval: köszi! 🙂
Edi
Szia Csanád, egy jo ideje olvasom a blogodat nagy elvezettel! Foleg mielott megneztuk mi is NZ-t magunknak. Sajnos mi pont rosszkor erkeztunk (dec), igy nem tudtunk maradni honapokat allast keresve, viszont tervezunk visszamenni. Miert tanacsolosz meg egy ev varakozast? (Ott is) annyira rossz a helyzet/munkapiac?
Koszi!
Edi
Most talaltam csak meg az Aprilisi bejegyzest, bocs. Remeljuk rajonnek hamarosan, hogy a protekcionizmus nem kifizetodo…
Csanad Novak
Edi: szerintem az év végére elül ez az egész hisztéria.