A meghívót ugyan Verától kaptam a játék lényegét mégis Pairg.hu oldalról másolom be, csak az egyszerűség, és összeszedettsége okán.

“A MÉM játék lényege, hogy blogunkban 5 személyes dolgot kell leírnunk magunkról, amit nem nagyon szeretünk hangoztatni, vagy olvasóink nem tudják rólunk. Ezt követően meg kell jelölnünk 5 bloggert (és blogját), akinek tovább szeretnénk adni a stafétát. Most a megjelölt bloggereken van a sor, hogy leírják “titkaikat”. Így tovább folytatódik a (piramis) játék egyre bővülő létszámmal.

A játék célja:
A játék nagy előnye, hogy több blogot is megismerhetsz, megtudhatod ki-mit olvas (hasonlóan, mint a blogroll). Továbbá erősíti a blogközösséget, és személyesebbé teszi (az 5 “titokkal”) a blogokat. Tehát végeredményben a hatása pozitív.”

Noha a Subdimension távolról sem online-marketing blog, még csak nem is teljesen tematikus, de mert szeretem a játékokat, szívesen részt veszek benne.

Íme:

1. Középiskolás koromban szörnyen deviáns voltam. Punk. Kék haj, meg kakastaréj – néha kombinálva a kettő. És persze: bakancs, biztosítótű a fülben, Dead Kennedys meg Exploited hallgatása. Mondanom sem kell, a Radnóti Miklós elitgimnázium nevelői gárdája elég rosszul viselte.

2. Kétszer nősültem és váltam el eddig. Először 18 évesen házasodtam, aztán 28 évesen. Idén töltöm be a harmincnyolcat….

3. 1994 március 4.-én halálos balesetet szenvedtem, de már elmúlt. Ennek kapcsán leszakadt a bal lábfejem (amit visszavartak), viszont nem lehetett tudni, hogy a helyén marad-e. Ekkor átértékelődött az életem, nagyon sok mindent másként látok azóta. A gyógyulásom olyan kisebb orvosi csoda, amit a nagytiszteletű professzor sem tudott egész precízen megmagyarázni: az esetnek néhány forradáson kívül nincs észlelhető nyoma.

4. A kilencvenes évek közepén feltűnt, Carpe Diem elnevezésű techno-pop zenekar létrehozásában engem terhel a felelősség…

5. Betegesen irtózom az injekciós tűktől és a fogorvostól. Még harmincöt éves koromban is csak úgy voltam magam hajlandó alávetni a családi influenza oltás elviselhetetlen procedúrájának, hogy közben görcsösen kapaszkodtam apám vállába.

És akkor következzen a stafétabot átadása:

Chainreaction (Budapest)

Levente (Malajzia)

Lipi – Bekapcs.hu (Új Zéland)

Robi – Farang.hu (Thaiföld)

Reho (Kartal)

Arra azért kíváncsi leszek, hogy teszem fel, Chainhez meg Robihoz eljut-e a felkérésem, de a napokban ez is kiderül.