Csanad | 赛纳德

赛纳德 | BLOG. ÚJ ZÉLAND. MAGYARUL.

Középföldén járva

4140 kilométer; 3000 dollár; 691 fénykép; 10 nap és egy új szerelem: Queenstown. Nem tudom a világ legszebb városa e, mert nem láttam mindet, de az biztos, hogy mindnél szebb, ahol eddig jártam.
Egyelőre még mindig eufórikus állapotban vagyunk – a részletes beszámoló várat magára, hogy picit üllepedjen a csoda. Folyamatos perception overload volt az út: 10 nap semmiképp sem elég, csak ízelítőt kaptunk és már tudjuk, hová érdemes menni legközelebb hosszabb időre.

Megjártuk a Déli Alpokat gleccsereit és fjordjait, lábat áztattunk a Tasmán tengerben meg a Csendes Óceánban. Aranyat mostunk Shantytownban, jadét gyűjtöttünk a Buller folyóban, fókákkal barátkoztunk és bálnákat követtünk Kaikourában.
Megnéztük az Anduin folyót, Rohan mezein kocsikáztunk és úgy általában keresztül-kasul bejártuk Középföldét.
Életem legtökéletesebb nyaralása, legcsodálatosabb 10 napja volt. És már azt is tudjuk, amint lehetőségünk nyílik, Queenstownba költözünk.

Previous

Az Óperenciás tengeren is túl…

Next

Szilánkok

13 Comments

  1. lyanoka

    Gyönyörű!!!!!

  2. vajon szukseg van azon a reszen is for skilled migrants?

  3. Varpi

    Még több képet.Lécci,lécci.

  4. Ugye?!?

    Örülök, hogy tetszett.

  5. Vera: a Déli Szigeten sokkal nagyobb a munkaerőhiány, mint Aucklandben vagy a környékén. Valószínűleg minden gond nélkül el tudnánk helyezkedni, de most már megvárjuk a residency-t, csak utána mozdulunk.

    Varpi: Behoztam a képeket az irodába, válogatok majd még…:)

    Moni, Lyanóka: igen elképesztően szép. Mindent felülmúlóan. 🙂

  6. Anonymous

    Valoban gyonyoruek a kepeitek… es az utvonalatokat elnezve megintcsak mosolyogtam magamban, hogy micsoda veletlenek vannak. Emlekszel talan, irtam a “Szabadsag-szobor” kapcsan, hogy egy nappal kerultuk ott el egymast. No… hat a jelen esetben is erdekes esemeny tortent, csak eppen az elleniranyban.

    Velemeny: Orulok, hogy a deli sziget is elvarazsolt Titeket es fontolgatjatok, hogy atkoltozzetek. Termeszetesen nem vagyok statisztikai hivatal, de nekem az az erzesem, hogy az eszaki es deli szigeten a keresetek jelentosen elterhetnek egymastol. Nezegettem kicsit a http://www.stats.govt.nz oldalt, de nem toltottem el rajta eleg idot, hogy ezt a benyomasomat ala tudjam tamasztani.

    Tovabbi erdekes bejegyzeseket varva elkoszonok. Udvozollek
    dani

  7. Anonymous

    Nap kozben belemnyilalt valami… Engedd meg, hogy kerdezzek valamit – noha lehet, hogy irtad valahol: a kompot Picton es Wellington kozott melyik nap hasznaltatok? Nem veletlenul januar 3-an :)?
    udv
    dani

  8. Szia Dani,

    Én is úgy hallottam, hogy a Déli Szigeten alacsonyabbak a fizetések, de az igazat megvallva egy cseppet sem érdekel, amíg az életminőségem változatlan. Queenstown meg olyannyira lenyűgözött, hogy még a telet és az esetlegesen kevesebb pénzt is megbocsátanám neki.
    Anyhow, ha meggazdagodni akartam volna, nem Új Zélandra költözöm…:)

    A kompon január harmadikáról negyedikére virradó hajnalban voltunk, a hivatalos dátum 4/1/2007 1:55 am.

  9. hobe

    En mar a vilag osszes varosaban jartam es Queenstown a legszebb!:-))

  10. Hobe: akkor jól sejtettem…:)

  11. Anonymous

    Akkor rossz volt a megerzesem. Ugyanis ugyanazon a napon utazva (csak eppen a delutan 7-oras Wellington->Picton jaraton,hogy a napnyugta a vizen, es lehetoleg a Malborough Sounds-ban, erjen) egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy ertem masik ket ember beszedet, de az nem lehet angol… annyira mas. Aztan belemnyilalt, hogy jeee… akkor ez csak magyar lehet. Azonban mire ez eljutott a tudatomig az a par mar elveszett a szemem elol… most a naplo-bejegyzesedet olvasva gondoltam, hogy esetleg Ti lehetetek. De ezek szerint nem. Majd maskor 😀

  12. Anonymous

    bocs.. elfelejtem elkoszonni (elobbi anonymous) szia dani

  13. Dani: hát sajnálom, hogy nem mi voltunk. Ha legközelebb jársz Auckland irányában, szólj, és akkor könnyen összeszervezhetjük a találkozót.

    Mi kétszer találkoztunk magyarokkal: egyszer Queenstownban, a Holidayparkban egy srcáccal. Ez igen tanulságos volt, írok majd róla.
    Aztán pedig Kaikourában a bálnanézés közben a hajón két magyar lány ült mögöttünk. Ők is észrevették, hogy magyarul beszélünk, mi is hogy ők, de végül nem szólítottuk meg egymást. Nem is tudom, nekem valahogy nem tűnt adekváltnak.

Leave a Reply

Powered by WordPress & Theme by Anders Norén

%d bloggers like this: