Volt már róla szó, de nem árt ismételnem: Új Zéland folyamatos szakember hiánnyal küzd: gyakorlatilag szinte minden ismertebb és fontosabb szakmában állandó a hiány. Megingathatatlan hitem, hogy Kiwiföldön csak az nem dolgozik, aki igazán nem akar. Az új-zélandi munkakeresés némely alapvető, igazán kezdőknek szóló részét gondoltam ma átvenni, mert azt tapasztalom, még mindig sok érdeklődőnek nem világos, hogyan is kezdjen hozzá.
1. Állások
Elég a Google-be beírni, hogy “jobs nz”, máris 872 ezer találatot kapunk, az első oldalon mindjárt a legfontosabb és legjobb websiteokkal. Ezek közül a seek.co.nz a legismertebb, de a search4jobs.co.nz is kiváló. Nem sorolom fel mindet – én annak idején csak ezt a kettőt próbáltam, és nem kellett túlságosan mélyre nyúlnom, mindjárt az első négy elküldött önéletrajzomra válaszoltak; szerdán kezdtem a munkakeresésnek, péntekre már három interjúidőpontom volt, hétfőre befutott a negyedik is. Van a Trademe-nek is álláshirdetés része, imponálóan sok ajánlattal. Noha sosem vettem a fáradtságot, hogy elmélyedjek bennük, de azt például tudom, hogy Annamari a Trademe-n keresztül kapott munkát.
Érdekes egyébiránt, hogy az Immigration sok esetben megköveteli, hogy az állásajánlatot adó cég (aki alkalmazni kívánja az egyszeri bevándorlót) munkavállalási engedély kérelmének benyújtásakor igazolja, hogy hirdetett valamelyik országos médiában. Ennek következtében az New Zeland Herald dugig van álláshirdetésekkel, esetleg érdemes ott is körülnézni (az NZ Herald online álláskeresője egyébként a search4jobs.co.nz), de nekem az az érzésem (könnyen lehet persze, hogy nincs igazam), hogy a papírkiadásban már főleg olyanok hirdetnek, akik eleget kívánnak tenni az Immigration elvárásainak, ezért mire megjelenik a hirdetés, addigra meg is van a jelölt, akinek a munkavállalási kérelméhez csatolni lehet a kivágott hirdetést.
2. Követelmények
A kezdeti idők legnagyobb sokkja, amikor a frissen érkezett álláskereső azzal szembesül, gyakorlatilag az összes hirdetés úgy zárul: Csak legális munkavállalási lehetőséggel bírók jelentkezését várják. Ilyesmivel nem rendelkezik az érkezők zöme, a friss turistavízum birtokában, tudván, hogy job offer (állásajánlat) nélkül nincs munkavállalási vízum, feloldhatatlan ellentétnek, ördögi körnek tűnik a helyzet. Nem kell pánikba esni: az önéletrajzokat nyugodtan szét lehet küldeni, csak az első kontaktus során, rögtön vázolni kell a helyzetet: mi bizony job offert szeretnénk, ám ha megkapjuk, pár héten belül legálisan munkába állhatunk. Előfordulhat, hogy erre egy hirdető megköszöni szépen, de én nemcsak nem találkoztam ilyennel, de bizony még hallani sem hallottam effélét.
Az kommunikatív angol nyelvtudás életbevágóan fontos. Nem kell még középfokú nyelvtudás sem feltétlenül, de annyi mindenképpen, amennyivel az adott szakmájában elboldogul az ember, és persze muszáj valahogy meggyőzni a főnököt, HR-est, hogy a cégnek éppen a frissen érkezett delikvensre van szüksége. Értelemszerűen más – és kevesebb – nyelvtudás kell autószereléshez, szobafestéshez vagy villanyszereléshez, mint egy informatikusnak, esetleg személyi asszisztensnek. Ugyanakkor nem kell félni, ha kerékbetörve, magyar kiejtéssel, rossz nyelvtannal de megérteti magát valaki, az már elégnek szokott bizonyulni.
Mielőtt Hajnalka nyakonvágna a durva egyszerűsítés miatt, gyorsan megjegyzem: minél jobb frissen érkező angolja, annál könnyebben boldogul.
A munkavállalói engedély feltételei között szerepel, hogy csak dolgozásra jogosít, tanulni nem lehet vele. Ez persze főállású tanulmányok folytatására vonatkozik, a munkaidő utáni angol nyelvtanfolyamot semmi sem tiltja. Érdemes ugyanakkor az un. Community Education formában keresni tanulási lehetőséget – összehasonlíthatatlanabbul olcsóbb, mint az általánosságban hirdetett nyelviskolák. [Google: english community education nz]. Az xtend.co.nz rendelkezik egy takaros gyűjteménnyel, de ha valaki Auckland North Shore részén keresne, melegen tudom ajánlani a North Shore College tanfolyamait, a két hónapos, heti kétszer két órás esti foglalkozások mindössze 180 dollárba kerülnek.
A jól megírt önéletrajz alapkövetelmény. Érdemes ezenkívül a releváns szakmai végzettséget igazoló bizonyítványt és a szakmai gyakorlatot igazoló Ajánlást is készenlétben tartani, mindkettő segíthet az álláskeresésben, de az Immigration kifejezetten elvárja, ezek hitelesített fordítását majdan csatolni kell a munkavállalói vízum kérvényéhez. Ezek közül talán csak a másodikat magyaráznám pár szóval: az előző munkahelyekről származó, lehetőleg a főnökkel aláíratott féloldalas-oldalas cégpapíros levélke, ami tartalmazza, hogy mettől-meddig, milyen munkakörben, milyen feladatokat ellátva dolgoztunk, lehetőleg pár soros, az erényeinket felsoroló, új-zélandi életünkhöz, munkakeresésünkhöz sok szerencsét kívánó kiegészítéssel.
Figyelmeztetés: ha turistaként érkezünk Új Zélandra, ne legyen a poggyászban bizonyítvány vagy efféle Ajánlás. Ha véletlenül észreveszik, már fordítanak is vissza a határról – nem valószínű ugyan, hogy széttúrnák az ember csomagját, de esetleg belenézhetnek, és a dokumentumköteg azonnal szemet szúr. [Tipp: készítsük össze, tegyük borítékba és hagyjuk otthon az egész paksamétát, majd amint tudunk kiwi címet mondani, küldessük magunk után.]
Hamis bizonyítvánnyal – tudom, az olvasóim közül soha senki sem próbálkozna ilyesmivel – hamis szakmai gyakorlatot igazoló Ajánlással nem érdemes próbálkozni, szúrópróbaszerűen ellenőrzik, és olyan is előfordul, hogy felhívják az adott céget, szóban is megérdeklődni, valóban helytállóak az Ajánlásban foglaltak. (Két éves vagy annál hosszabb munkavállalási engedélyhez három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány is kell.)
Kitartás. Ez meglehetősen fontos követelmény: szakmája, időpontja és a vakszerencse válogatja, hogy mennyire gyorsan sikerül munkát kapni. Nem célszerű az én esetemet alapul venni, ismerőseim közül volt olyan, aki 270-nél is több cégnél pályázott (napi nyolc órában, egy hónapon keresztül), mire megfelelő ajánlatot kapott – na ezt hívom én attitűdnek 🙂
3. Időpont
Személyes tapasztalatom szerint augusztus közepétől november végéig van a legnagyobb kereslet új munkavállalókra. Decembertől február végéig (az itteni nyáron) a cégek lazulnak, szabadságolnak, ilyenkor a legnehezebb állást találni. Ez alól persze a mezőgazdasági idénymunka és a vendéglátóipar kivétel. Ennek ellenére – hacsak valaki nem kifejezetten gyümölcsöt szedni jön – mindenkinek azt javaslom, próbáljon még nyár előtt nekilátni a munkakeresésnek.
Végezetül nem árt tudni, hogy a munkavállalási engedély megszerzése pénzbe kerül: jelenleg azt hiszem 280 dollár, plusz 310 dollár a teljes orvosi kivizsgálásért.
Érdekesség képpen, a minap találtam: a Geekzone (a legfontosabb kifejezetten IT és Geek online magazin Kiwilanden) elindította álláskereső fórumát, tele zaftos informatikusoknak való munkával.
hobe
Ezt Pappitonak irtad?:-) Még a kezdeti szallaskereses nehezsegeirol is irhatnal, nem tudtam neki segiteni:-(
Anonymous
Röviden össze lehet foglalni a lényeget:
1.Minnél jobb az angolod, annál jobb állást kapsz.
2.Gyakorlatilag csak a szakmunkások és az ITsek kapnak munkát. A többiek csak kurva nagy szerencsével.
3.Ha nem vagy skilled, inkább menj haza. Addig fog melózni, eü problémával el nem utasítanak. Minél öregebb vagy, annál nagyobb az esélyed erre.
4. Ha viszont van pénzed, minden megoldható.
dani
igen, nekem is egy kicsit az az érzésem hogy Csanád indokolatlanul rózsaszínben látja a munkaerőpiacot.
Valóban, IT szakember és szakmunkás kell itt nagyon. Meg persze orvosok. Mivel ő az előbbi kategóriába esik, persze hogy azonnal talált munkát. Azonban mindenkit óva intenék attól hogy Csanád példájából messzemenő következetetéseket vonjon le. Sokan egyáltalán nem, vagy nem olyan munkát találtak itt mint amiyet szerettek volna.
Érdemes nézni a shortage listeket, az álláshirdetéseket és bevándorlási ügynökökkel kommunikálni munkaesélyek ügyében.
Csanad Novak
No jó, úgy tűnik, nem voltam elég világos: persze csak szakmával rendelkezők esetében érvényes mindaz, amit elmondtam.
Ez a szakmával rendelkezés viszont meglehetősen nagy spektrumot átfog véleményem szerint: autószerelőtől az asztaloson keresztül egészen a kamionsofőrig.
Ráadásul ismerek olyan magyarokat is, akik különösebb szakma nélkül is el tudtak helyezkedni – szobafestőként, gipszkartonszerelőként vagy gyökeresen más oldalon recepciósként, személyi asszisztensként. Persze könnyen lehet, hogy ők a “szerencsések”.
Nem vitatom ugyanakkor, hogy releváns szakma és szakmai gyakorlat nélkül nem vagy csak nagyon-nagy szerencsével lehet work-permitet kapni.
Mindemellett megkockáztatom, hogy munka mindenki számára van és könnyen található, legfeljebb nem jár az itt maradáshoz szükséges, kellő job-offerrel.
Az eü probléma felvetését nem értem igazán, azt szívesen venném, ha kifejtenétek. Ugyancsak nem értem a pénzzel elintézhetőséget, hacsak nem a befektetői kategóriára gondolsz, ahhoz azonban pár millió dollárral kell rendelkezni, ha jól tudom.
Anonymous
A személyi asszistens, recepciós, kamionos felejthető. Nem skilled foglalkozások, sohasem fogsz tudni letelepedni vele.
Az eü probléma:
Az NZ állam nem hülye. Ha van igény a munkádra, megadja a vízumot. Persze semmi kockázat, 2 év alatti időtartam, így nem vagy jogosult ingyenes ellátásra. Húzhatod így évekig, mígnem valami bajod lesz, magas vérnyomás, elhízol, infaktus, akármi lehet 40 év fölött. És akkor hazaküldenek. Nagyot koppanhatsz, mivel MOn sem jár majd ellátás, mivel nem vagy ott biztosítva.
A befektetői kategória nem pár millió dollár, már 10 millió Ft-al neki lehet vágni, ha az majd hasznot hajt az országnak, meg ha nem voltál adócsaló.Ilyen kevés van MOn. 10 milla még magyarországon sem nagy pénz.
Ha 10 millád nincs, de mondjuk 3 millió van, akkor javasolnám az itteni tanulást. 2 év alatt skilled hiányszakma, ez idő alatt a partner dolgozhat. Utána egyenes út a letelepedéshez.
Tehát, ha nincs pénzed, szakmád, tapasztalatod, akkor inkább maradj otthon.
Egyébként, pont az ami itt is hiányszakma, magyarországon is az:
http://www.mfor.hu/cikkek/Berversennyel_kuzdenek_a_cegek_a_szakmunkasokert.html
Egy mondat belőle:
Nyugat-Magyarországon például a gyártó cégeknél dolgozó szakmunkások havi keresete a háromszázezret is meghaladhatja bruttóban
Kérdés: miért is jönne akkor ide valaki fele fizetésért?
javaslom: Google “szakemberhiány”
Csanad Novak
Jó, így már értem.
Alapvetően tökéletesen egyetértünk, talán csak a fizetésekben vitáznék: az általam ismert itteni szakmunkások évi 50 ezer dollárnál is többet keresnek, a nettó heti 750 dollár pedig jobb életet biztosít, mint bruttó párszázezer Magyarországon.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az ismeretségem Aucklandre vonatkozik, Kiwiland egyéb részein más fizetések uralkodnak.
Anonymous
Hát nem tudom. Az általam ismert szakik igencsak minimál környékén keresnek. Mellesleg a bruttó párszázezer Ft jobb életet biztosít, mint 750 itt. Pl. a legszarabb albérletre is elmegy vagy 300 hetente. És öregkorodra mehetsz a közös szállásra, mert egy fillért sem tudtál félrerakni.
Anonymous
Legyünk pontosak:
2001 év Plumber: average income $35000
Welder és Flame cutter: average income $28.000
Ebben az évben az összes foglalkozásra számított átlagos income 32.000 dollár volt….
Hát ezért long term shortlistesek ezek.
Összehasonlításként, Refuse Collector ( kukás) $25600
Registered Nurse $31.300
Csanad Novak
Szerintem két ember is ki tud jönni – ha nem is túl nagylábon – heti 600 dollárból, úgy, hogy 300 dollárt fizet albérletre.
És ketten már kényelmesen meg lehet keresni a heti 1100-1200 dollárt (Egy szakmunkás plusz egy open workpermittel heti 4-500 dollárt kereső pár.)
Egyedül pedig – flatmateként – 150 dollárnál nem többe a lakhatás.
Mi híresen nehezen tudjuk beosztani a pénzt, de heti 700-750 dollárnál mi sem költünk többet, és több mint egy teljes fizetést tudunk félrerakni minden hónapban.
Ugyanakkor persze nem tudom, hogy egy magyarországi vidéken mire elég a (mondjuk bruttó 300 ezerből) nettó 180 ezer forint, Budapesten biztosan nem lehet belőle nagy lábon élni.
Csanad Novak
No jó… Én valóban csak a saját ismeretségi köröm fizetéseit ismerem hozzávetőleg, de azért a hat éves statisztikáknál jóval magasabbak lehetnek a mai fizetések.
És persze hangsúlyozom, Aucklandről beszélek, nem mondjuk a Déli Sziget híresen kis keresményeiről…
Anonymous
Talán ezért a legjobb az átlaghoz viszonyítani. Abban a szakmunkások rosszul állnak NZn.
Csanad Novak
OK.
Szóval az a véleményed, hogy Új Zélandon rosszabbul lehet élni a nagytöbbségnek, mint Magyarországon?
Anonymous
Nem, azt mondom, hogy azon tipusu szakmunkások, akiket itt keresnek ( angol nyelvtudás, több éves szakmai tapasztalat) magyarországon jobban tudnak élni.
Googleval találtam ezt a bejegyzést, csak hogy érzékeld, milyen problémák vannak. UK plumberről van szó, tökéletes angollal.
A migrant plumber may not just go self-employed.
1] First step is the limited license, which you must have ,to work legally with plumbing or gas.
Even then , you will be on a lower rate of pay, and must be supervised by a Registered Craftsman with all your work being inspected and signed off.
[ok plumbing guys – we know thats not what happens in practice and why]
2] Take & pass the annual registration exams. UK qualification assessment before this is allowed by PGDB….IF UK quals not acceptable to PGDB also sit and pass National exams.
3] Sit practical assessments.Full-time at a training provider, 3 wks plumbing , 1wk gas. [however no-one seems to have settled on what exactly this will entail for the migrant] For us it means one month away in Wellington – unpaid , plus funding the course and accom. etc.
4] Work within your trade as a Registered plumber etc. for two years.
5] Following two years, sit your Master Craftsman exam and any further practical assessments.
6] Bingo :nice1 . Three /Four years on you are now a Master Craftsman Kiwi style and are allowed to legally become self-employed in NZ….. if you have survived financially – that is. 😉
This does not apply to those with the means to set up a plumbing business , as opposed to self employment , and employ said Master and Registered craftsmen.
DanPoll
We know another plumber up here in Nelson who is on $17 per hour plus 50 cents tool allowance. Went for another job and got offered $15 per hour.
When we were job hunting the rate did vary. In Hastings Phil was offered just $17 per hour.
A company in Wanaka offered him $22 plus tool allowance, but it was just too expensive to live there at all.
We didn’t get to Christchurch or Dunners, cos we settled on the Nelson job offer.
Couple of chippies we know of here are on $15 per hour.. though Phil met one on site that was $17 per hour.. thats good for a chippy. Chippies do seem to be the worst paid here, unless they go on to be builders themselves.
Tanulságos?
Csanad Novak
Az. Úgy tűnik óriási a különbség az Aucklandi és az egyéb körzetek fizetése között. És/vagy kifejezetten szerencsés/sikeres magyarokat ismerek.
Tényleg tanulságos, mert árnyalja a képet, amit eddig Új Zélandról gondoltam.
Köszönöm.
Anonymous
Semmi gond.
Durva dolgok ezek. Az a baj, nem tudunk azokról, akik csendben feladták és hazamentek. Szerintem sokan vannak.
Ahogy én a hiánylistát látom, rengetek alulfizetett szakma van rajta, illetve olyanok, ahol nagyon drága a képzés, ergo az NZ frissen végzettek külföldre mennek, hogy törlesszék a hitelt. Magasabb fizetés ügyebár.
NZn több negatívumot is látok a bevándorlók számára:
A fizetésekhez képest magas lakásárak és a drága oktatás.
Talán nem is tudod, de már az általános iskola eldönti, mi lesz belőled. Körzetesítés van, és a jó (drága)környéken levő ingyenes iskolából van csak esélyed bejutni az egyetemre. Máshonnan csak keveseknek sikerül. Tehát igencsak működik a szelekció. A tehetősek drága házban laknak, jó iskolába járnak a gyerekeik. Egy új migránsnak nincs erre esélye, nem tud előkelő helyen levő házat venni és/vagy nem tud magániskolát fizetni. A kör bezárul.
Írhatnál erről is egy posztot.
Csanad Novak
Amint ténylegesen átlátom a helyzetet, megteszem. Egyelőre én egy szociálisan sokkal naposabb Új Zélandot látok és tapasztalok nap, mint nap – ennek persze lehet oka, hogy a műszaki értelmiség kivételezett helyzetben van, bár ennek némiképp ellentmond, hogy tényleg ismerek sok olyan magyart, aki szakmunkásként (asztalos, autószerelő, gipszkartonos, festő) megtalálta a számítását, és jólétben él.
Amikor ilyeneket olvasok, mint amire te hívod fel a figyelmemet, kicsit mindig elbizonytalanodom, hogy mennyire reális az az Új Zéland kép, amit én látok, vagy mennyire buborék, zárt világ.
Azt hiszem, több idő kell, két év – különösen a saját közegemben – kevés, hogy átfogó képet kapjak az országról.
Ugyanakkor, ha még fel is tételezem, hogy a helyzet nem annyira rózsaszín, mint ahogyan én látom, reménykedem benne, hogy nem is olyan sötét, mint ahogyan te fested.
Anonymous
Én is ismerek festőket, gipszkartonosokat. Jól élnek. Nade, ha jól ismered őket, akkor tudod, hogy gyakorlatilag vagyonuk nincs, albérletben laknak. Igen, így viszonylag jól lehet élni, és bizhatsz abban, hogy öregkorodra kiutalnak neked egy lakást, ahogy az ma van. Persze az is lehet, hogy addigra megváltozik a törvény és nem jár majd semmi.
Én két stratégiát látok körülöttem. Van aki lakást, házat vesz és törleszt 20 éven keresztül monjuk heti 600 dollárt.
Más tartósan albérletre rendezkedik be és fizet 300-at. A maradék a 300at pedig elkölti. Ezt a 300 dollárt látja a külső szemlélő, és gondolja, hogy az illető “jól” él.
Valójában nem gondol sem a gyerekei taníttatására, sem öregkorára.
Csanad Novak
Igazad lehet, különösen, ha magányos férfiakról és nem családokról van szó.
Kettesben már hatványozottan könnyebb a boldogulás: egy fizetés mehet a háztörlesztésre a másikból meg lehet élni kényelmesen, úgy hogy még félre is lehet rakni belőle.
Persze az is lehet, hogy én csak egy kicsit idősebb generációhoz tartozom, ahol többségben vannak a családok, akik hosszútávra terveznek.
Az alacsony fizetésű családok ráadásul elég komoly állami támogatásban is részesülnek: adójóváírás meg lakhatási kedvezmény formájában. Ennek pontosan utána fogok járni, és készülök róla majd postot írni – nem véletlen, hogy megy a politikai vita. A National mindenáron adócsökkentést akar az óriási költségvetési többletre hivatkozva, a Labour inkább az állami támogatást erőltetné tovább.
Anonymous
Nézz meg ezt a cikket
http://www.nzherald.co.nz/section/1/story.cfm?c_id=1&objectid=10393672&pnum=2
Nos az első helyezett St Cuthbert’s College
magániskola, $3000/terminus.
A második:
http://www.diocesan.school.nz/admissions/fees-scholarships/fees $12.000 / év
Ez itt kapitalizmus. Ha nincs pénzed, elbuksz.
Anonymous
Ha két gyereked van, jó iskolába karod rakni, az kb. 20.000 dollár évente. Még hozzáteszed a hitel törlesztést….
Megnézném, hány magyarnak sikerült odáig feltornásznia magát, hogy ilyen iskolába tudja küldeni a gyerekét. Pedig ide kell, különben lecsúszik a társadalmi szamárlétrán.
Csanad Novak
Jó iskolából mindenütt a világon könnyebb egyetemre kerülni. Ebben semmi meglepő nincs. Ugyanakkor nem ennyire vészes a helyzet: mi több egyetemmel – Auckland, AUT, Politech – együtt dolgozunk, és szorgalmas, tehetséges diákok könnyen bekerülhetnek nemcsak TOP iskolákból is.
Abban mindenképpen igazad van, hogy a ház vásárláskor nem árt, ha az egyik fő szempont a környékbeli oktatás minősége, de például jó iskolák nem csak a legdrágább környéken vannak.
Csanad Novak
Jut eszembe: Danit szeretném megkérni, hogy írjon valamit a felsőoktatási tapasztalatairól, ha jól sejtem ő egyetemre jár (tanul? doktorál? tanít?) a Déli Szigeten.
Pappito
mindenesetre tanulságos volt a posztod, köszönet érte, a kommentek is szépen árnyalják a képet. Holnap elolvastatom a nejjel is.
Bármi is lesz a mi igazságunk, nekivágunk, teli szép reményekkel és soksok akarással. Az életminőséget meg persze erősen befolyásolja a pénz, de csak részben határozza meg. Egyéb szempontok is vannak, olyanok, amelyeket itt magyarországon nem nagyon tudsz átlépni, akármennyi pénzed van is.
Mi itthon sem vagyunk gazdagok, a gyerekvállalás a mi helyzetünkben a nejem fizetésének (jobban keresett, mint én) tetemes részét eltüntette, mert másfél évig itthon volt a babával. Ez a mi döntésünk volt, a gyerek szempontjai nyilván előrébb kerültek, mint a plazmatévé, vagy ilyesmi. Anyát és az első másfél év biztonságát nem lehet megvenni.
Sőt, nem is meggazdagoni indulunk el és nem is azért mert itthon nem élünk jól. Még így is magasan a nagy átlag felett vagyunk. (és fizetünk adót is)
Nyilván benne van a pakliban, hogy pofára esünk, elfogy a pénzünk és nem találunk munkát és minden. Az sem baj, abból is csak tanulunk.
Eddig sem akartuk megváltai a világot 🙂 (na jó, én néha, a nejemnek több esze van 🙂
hobe
A gyereket nem feltetlenul kell a St Cuthbert’s College-be iratni. Egyetemre mas iskolabol is be lehet kerulni. Miert nem jo pl. a Western Springs College? Nem tandijas es a kornyek sem olyan, hogy ne lehetne megfizetni.
A 12 ezer dollaros tandijtol meg nem esnek hanyatt, mert a bolcsodere most is elmegy vagy havi 6-700.
Anonymous
Mondjuk mert tele van pacifica meg maori tanulókkal. Engem nem boldogít, hogy mint az a EROban le van írva, a maorik jó eredményeket érnek el. Hát tök jó nekik. Hajrá.
http://www.westernsprings.school.nz/ERO/WSC%20ERO%20Report%20Sep%202007.pdf
.
68% fehér, a többi pacific/maori/tonga/samoa. Az a jó iskola, ahova a kínaiak járnak. Azok jó tanulók és szorgalmasak.
Ha elmegy nálad a 6-700, akkor a 12.000 sem gond. Igazad van.
Anonymous
Nézd meg ezt:
http://www.macleans.school.nz/enrol/enrol.htm
Ez a legjobb iskola. De csak körzetből vesznek fel. Állami.
hobe
En sem a legjobb iskolakba jartam, oszt’ megis felvettek egyetemre, nem ertem miert erolteted ezeket a legjobb iskolakat.
A western springs az altalad linkelt listan volt, nem neztem meg kik jarnak oda. Most akkor az jo vagy szar?
A macleans-en mit kell nezni? A ‘csaban van a kornyek, nem koltoznek oda..
Anonymous
Tudom hobe, hogy a listán van. De pl. a pécsi Gandhiba sem iratnám be a gyereket, pedig jó iskola.
De te nem itt jártál egyetemre, igaz? Magyarországon más a helyzet. Itt gyakorlatilag két lehetőséged van jó suliba küldeni a gyereket: magániskola vagy gazdag körzet. Igen, tudom, az utolsó borsodi faluból is be lehet kerülni egyetemre, de azért nem ez a jellemző.
Anonymous
Majdcsak jelentkezik Dani, hadd hallgassuk meg, Ő mit mond.
hobe
En elhiszem Neked, a gyerekem meg menni sem tud, csak nem akarom elhinni, hogy tenyleg mar most eselytelen lenne az egyetemre, mert rossz helyen lakunk.
Utolso zalai falubol bekerulni egyetemre?:-)
Anonymous
🙂
hobe
A felesegem ma kozolte velem, hogy a bolcsode nem heti 150 dollar, hanem 250, bar ha 5 napot jaratjuk a gyereket, akkor van valami kedvezmeny. Tehat havi szinten az ezrest siman eleri, ezek utan a legjobb iskolaba valo beiratas evi 12000-ert nem lesz problema..:-( Igy viszont nem kell elkoltoznunk jobb kornyekre:-))
Anonymous
Bocsi fiúk/lányok, de szerintem olyanok ne beszéljenek a pénz(hiányról), akiknek fogalmuk sincs, mennyi most egy pl. vidéki szakmunkás/gazda keresete. Vágdalództok itt a százezres fizukkal, hogy nem elég, meg “büdös a helyzet” amikor a magyarországi lakosság 60%-a minimálbéren (vagy az alatt tengődik) lassan éhenhal.
Én úgy látom, hogy kapva ezen alkalmon, néhány “jó honfitársunk” munkaközvetítő/letelepedéssegítő címszóval eladja a saját fajtáját kilóra.
A M.A.G.U.S. szerepjáték megalkotójaként nyilván könnyebb elhelyezkedni egy white collar pozícióban (hozáteszem, nyílván zsíros fizuért), mint egy asztalosnak holmi 600 nzd-ért…
Nem akartalak megsérteni, de látszik, hogy nagyon ritkán vagy Magyarországon és akkor is csak pecázol.
Anonymous
szeretnénk tanácsot kérni toletek.Munkát szeretnék válalni NZ-on Egy kozvetitoi irodán keresztul de ahogy olvastam a bejegyzéseket most nemtudom eldonteni hogy jo otlet -e hogy ki mennyek dolgozni vagy nem.Farmon kéne dolgozni 12,96 nzd/ora bért igértak szerintetek megéri vagy nem?
Anonymous
Sziasztok!
Hu hat eleg sok tapasztalat kerult felszinre ezen az oldalon…
A kerdesem az lenne:
UK ben elek 2006-tol, tervezo es fejleszto villamosmernokkent dolgozom, illetve tanulok is mellette.
Kicsit uncsi mar a sok eso, meg a hideg szoval mint lehetseges celpontot Uj-Zeland-ot neztem ki, tovabbi munka szempontjabol.
Milyen esellyel palyazhatok job offera, es mi lenne szerintetek a realis fizu amit egy 3-4ev gyakkal rendelkezo, villamosmernok kaphatna??Hol talalom meg az Uj-Zelandi hianyszakmak listajat??
Ezt annak fenyeben kerdeznem, amit fentebb irtatok…
Eseteleg tudja vki Czupper Andris email cimet??
Lattam a blogjat es tudtam, hogy Uj Zeland-on el, de nem volt email cim sajnos…ismerem Miskolcrol, egyebkent.
Koszi a valaszokat elore is!
MartinIsti
Bár gondolom már szinte senki nem fogja olvasni közel másfél év elteltével, de azért megírom, mert mostanában nálunk (értsd: családi és baráti körben) sűrűn előkerül az oktatás mint olyan.
Persze mindenki csak a saját példáján, a saját életének szűrőjén keresztül tudja szemlélni a helyzetet a leginkább (a többi már kevésbé első kézből származó info, nemde? ;-))
Én anno Pécsett végeztem, a pécsi közgázon. Hazai statisztikák alapján azt mondogatta mindenki, hogy jó kis egyetem, a pesti közgáz után nem sokkal lemaradva van a második helyen hazai viszonylatban. Én annyira nem voltam/vagyok eldobódva tőle, de mindegy.
Szüleim nem voltak sohasem gazdagok, még csak vagyonosak sem. (Édesanyám most könyvelő (7-8 éve), édesapám alkatrészboltban eladó (10-12 éve ugyanott))
Javaslatukra nem gimibe mentem, hanem szakközépbe. Méghozzá nem is annyira jónevűbe, bár én személy szerint szerettem a jobb éveket is megélt Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolát :o)
Nem is voltam soha kitűnő tanuló (statisztikából majdnem buktam is időnként), aztán 4-re felélénkültem, elsőre felvettek a közgázra (néhány Leöwey-s /na az puccos, elit oskola ám!/ ismerősöm meg lemaradt róla).
Szépen csendesen el is végeztem 5 év alatt, aztán puff neki, nem találtam munkát. Nem voltam ezzel egyedül, nem is sajnáltatom magam, csak ez volt a helyzet. Semmi ismeretség, nem volt csókos, csak úgy én egyedül.
Néhány év ez+az után (amik emberileg nagyon-nagyon sokat nyújtottak nekem! szakmailag annál kevesebbet) a véletlenek / a Gondviselés (kinek mi tetszik) összejátszása folytán átkeveredtem az IT pályára. Nincs róla papírom (még, de talán csak jövő keddig), nem jártam tanfolyamra (csak egyszer mentem el, de az = 0), amit megtanultam azt mind magamtól, munka közben és ekönyveket olvasva.
Nem tudom, hogy miként fog sikerülni a kinti álláskeresés, de azt tudom, hogy kis hazánkban bizony jó munkát találtam, és válogathattam is (a szakmai területen éves szinten kb. 10 megjelenő lehetőség között).
Röviden összefoglalva nem azt mondom, hogy a tanulás és az egyetem nem ér semmit (bár nálam kb. ez van), de szerintem korántsem annyira kizárólagos a szerepe. Nagyon jó tud lenni, de nélküle is lehet az ember jó szakember 🙂
Elnézést, ha valakit untattam, köszönöm ha valaki érdeklődve olvasta végig.