Csanad | 赛纳德

赛纳德 | BLOG. ÚJ ZÉLAND. MAGYARUL.

Szeptember 24.

A hét csupa meglepetéssel kezdődött, több különböző fejvadász is felhívott, hogy lennének ajánlataik. Miután semmi jónak nem vagyok elrontója, az egész héten interjúkra jártam – holnap is lesz még egy –, hátha tudnak valami visszautasíthatatlan ajánlatot tenni. (Hmm, lehet, hogy igen: az egyik mai nagyon ígéretesnek tűnt, de nem akarom elkiabálni…)
Ugyancsak a hét elején kezdtem tanítani az Auckland Grammar School-ban, ez egy 12 osztályos középiskola, ahol 7-dikes kortól (13 évesen) kezdenek Üzleti tanulmányokat folytatni a diákok. Én a saját fejlesztésű üzleti-szimulációs programunk okításával járulok hozzá a fejlődésükhöz: átlagosan napi 2 órában, de ez a napi két tanóra fárasztóbb, mint az egyetemi kurzusok összesen. A fiúk meglepően éles eszűek, de közben rettenetesen elevenek is, ha egy pillanatra is alábbhagy az érdeklődésük, azonnal elkezdenek egymással és az internettel foglalkozni, úgyhogy nem lazíthatok egy percre sem. Eddig nagyrészt Mr. Novak-nak szólítottak, de ma egy maláj fiúcska le professzorozott: csak jelentős erőfeszítéssel sikerült megőrizni a komolyságomat, és nem kiröhögni szemtől-szembe.
Mióta Kriszti megkapta az ideiglenes jogosítványát – amely kiköti, hogy csak olyan kísérővel vezethet, akinek teljes jogosítványa van –, állandóan mellette kell ülnöm: céltalan idő és energiapocsékolás persze, de nem merjük megkockáztatni, hogy ez alatt a két hét alatt fusson bele egy ellenőrzésbe (ami az itteni életünk alatt eddig mindössze egyszer fordult elő), és kockára tegyük a végleges engedélye megszerzését. Szóval kész vagyok, mint egy svájci óra: alig várom az október 6-dikát.

Previous

Kriszti jogosítványa

Next

Az ostobaságom diszkrét bája

8 Comments

  1. Anonymous

    Szia,

    egyszerre csodálom és irigylem a sokoldalúságodat és az aktivitásodat, és így ismeretlenül is gratula a professzori kinevezédhez :o)

    Hangyasav

  2. Hangyasav: köszönöm. Bár a leírás alapján nyilván grandiózusabbnak tűnik a dolog, mint amilyen valójában.
    Igazándiból az egész úgy kezdődött, hogy az általunk fejlesztett üzleti-szimulációs szoftver egyik legnagyobb megrendelője az Auckland University. Kellett tartanom pár prezentációt a rendszer használatáról és működéséről, később pedig megkértek, hogy az első éves hallgatóknak tartsak a programunkra épített előadás sorozatot, ahol az alapvető kereslet-kínálat összefüggéseken kívül néhány marketing törvényszerűséget is szimulálhatnak a diákok.
    Ez már valóban kívül esett a megszokott működési körömön – be is voltam kakálva rendesen. Végül egész jól sikerült.
    Most pedig az Auckland Grammar rendelt meg egy hasonló kurzust, így lehet, hogy a rendszer fejlesztése helyett/mellett, naponta két órát a tanteremben töltök.

  3. Anonymous

    Hát igen, veszélyes dolog a kaland: csak óvatlanul kilépsz az ajtón, és soha nem tudhatod, hová visz az út… ha MAGUS-os korodban egy idő-mágiával foglalkozó egyén azt állította volna neked, hogy néhány év múlva az általad (is) fejlesztett szoftverről angolul oktatsz majd Izélandon az egyetemen… kíváncsi lettem volna a reakcióra.
    Hangyasav

  4. Totasz

    Úgy mondják újabban:
    Kész vagyok, mint a házi feladat…

  5. Na, mi volt a vezetésen? Sikerült most már “megszabadulnod”???

  6. Anonymous

    Tényleg, mi van nálatok Csanád? Mennyire instabil a pénzpiaci helyzet és a bankok?

  7. Már 16-a van, úgy érzem, muszáj megkérdezni: hogy vagytok? Mi újság? Jogsi? Munka? Tanítás?
    🙂

  8. Anonymous

    Kár, hogy meghalt ez a blog is, az egyik kedvencem volt. Az új-zélandiak közül mindenképpen…

    Remélem, ez annak a jele, hogy túl sok jó történik veled :o)

    Hangyasav

Leave a Reply

Powered by WordPress & Theme by Anders Norén

%d bloggers like this: